Egyre népszerűbb alternatívává válik a nyílt forráskódú Linux operációs rendszer, egyre többen gondolják azt, hogy ideje lenne kipróbálni. És hogy ezek nem csak olyan légből kapott szavak, azt alátámasztja, hogy a StatCounter webanalitikai platform friss adatai szerint a Linux részesedése az asztali operációs rendszerek között minden eddiginél magasabb, 4,55 százalékot ért el. Ez ugyan nem nagy szám, azonban érdemes figyelembe venni a fejlődést: két évvel ezelőtt még csak 2,76 százalék, tavaly pedig 3,12 százalék volt ez a szám. Ráadásul egy olyan operációs rendszerről van szó, amelyik tulajdonképpen ingyenes, és nincs mögötte marketingcsapat.

A számok növekedése azért nem volt töretlen. Bár a Linux operációs rendszer először 2024 februárjában lépte át a 4 százalékos határt, azonban áprilisban és májusban 3,9 százalék alá esett vissza. Júniusban viszont már 4,05 százalékot mondhatott a magáénak, mielőtt idén júliusban elérte az említett, rekordmagasságú részesedést. Így nyugodtan állítható, hogy a Linux jó úton halad afelé, hogy 2025 februárjára elérje az 5 százalékos piaci részesedést.

Néhány évvel ezelőttig a Linuxot főleg szerverekhez használták, és nem tartották alkalmasnak asztali számítógépekre. De a felhasználói felület és a könnyű használhatóság folyamatosan javul. A Linux mára elég felhasználóbaráttá vált ahhoz, hogy leváltsa a Windowst az asztali számítógépeken, rugalmassága, nyitottsága és megfizethetősége miatt, illetve az is fontos szempont, hogy általános célú és speciális disztribúciók széles skálája áll rendelkezésre, ingyen. Fontos az is, hogy a Linux fejlesztése során kiemelt prioritással kezelték a biztonsági szempontokat, így ez a rendszer kevésbé sebezhető, mint a Windows.

Mindeközben a Microsoft megnehezíti a Windows 11 helyi fiókkal történő telepítését, és mivel többé nem lehet megkerülni a Windows 11 TPM 2.0 követelményét, így potenciálisan lemondhat azokról a felhasználókról, akik ugyan frissítenének a Windows 10-ről, azonban nem rendelkeznek kompatibilis hardverrel.

Ott van azután a macOS. Ez egy meglehetősen pénzigényes alternatívája a Windowsnak, ugyanis a használatához adott, és bizony drága hardverre van szükség. Így érthető, ha egyre többen fordulnak a Linux felé, amely ezért mind „hálásabb”. A forráskódja bárki számára elérhető, és ebből a fejlesztői közösség profitál, mivel a tagjai szabadon megtekinthetik és módosíthatják a forráskódot (ez nem mondható el a védett szoftverekről, amelyeket csak használhatnak). Nemrég például egy egysoros kerneljavítás 0,035 másodperccel gyorsabbá tette a rendszerindítást.

Számos ország fejleszti saját Linux-verzióját. Ez végső soron segíteni fogja ezeket az országokat saját operációs rendszereik kidolgozásában olyan speciális vagy stratégiai területeken, mint a védelem, a kommunikáció stb.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.