Charles Darwin a „legkülönlegesebb és legemberibb kifejezésnek” nevezte a pirulást. Sokan átélik ezt a gyakran kellemetlennek talált állapotot, amit az arcbőr vérereinek kitágulása okoz, és ami egyfajta betekintést nyújt abba, hogy mi zajlik bennünk. A pirulást általában egyfajta szégyenérzettel társítják, azonban holland és olasz kutatók más, érdekes következtetésre jutottak: szerintük az elpirulás fő kiváltó oka a fokozottabb öntudatosság, nem pedig a mások véleményével kapcsolatos aggodalom.

Az Amszterdami Egyetem és a Chieti egyetem szakemberei 63 résztvevőt, a társadalmi megítélésre fokozottan érzékeny 16-20 éves tini lányokat vontak be a nem mindennapi kísérletbe. Karaokét kellett énekelniük, majd meg kellett megnézniük az erről készült felvételeket, miközben az agyukat MRI-vel szkennelték. Azt is mondták nekik, hogy a másik szobában ülő közönség is nézi velük együtt az előadást. Más résztvevők felvételeit is bemutatták nekik, köztük egy hivatásos énekesét, aki az egyik résztvevőnek álcázta magát.

A kutatók azt találták, hogy a résztvevők arca jobban felforrósodott, amikor magukra figyeltek, mint amikor másokra, de ez várható is volt. Az agyi szkennelések azonban éleslátóbbak voltak ennél – mutat rá a kísérletet felidéző ZME Science.

Az fMRI (funkcionális MRI) vizsgálatok meglepő eredménnyel jártak. Kimutatták a vizuális ingerek feldolgozásáért felelős agyterületeken megnőtt aktivitást, ami akkor tetőzött, amikor a résztvevők a saját éneklésükről néztek videót. Azok a régiók viszont, amelyek a saját vagy mások gondolatainak és viselkedésének figyelembevételében vettek részt, nem voltak aktívak.

A kutatók ebből arra a következtetésre jutottak, hogy nem feltétlenül szükséges mások véleményére gondolni ahhoz, hogy valaki elpiruljon. A kipirulás sokkal inkább része lehet annak az automatikus izgalomnak, amelyet akkor érez valaki, amikor relevánsnak talál valamit saját maga számára.

Arra azért a kutatók is felhívják a figyelmet, hogy a tanulmány eredményeit óvatosan kell értelmezni. Elismerik, hogy az olyan összetett mentális folyamatokhoz kapcsolódó agyi tevékenység minták, mint az izgalom és a figyelem, nem teljesen különböznek egymástól. Ráadásul a vizsgálat kicsi és homogén mintája korlátozza annak általánosíthatóságát. További kutatásokra van szükség nagyobb, változatosabb csoportokkal, hogy igazolják ezeket az eredményeket, és jobban megértsék ezt az egyedülállóan emberi válaszreakciót.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.