Elkészült az eddigi legélesebb kép az övről, amely nélkül talán élet sem lenne a Földön
Az Európai Űrügynökség űrszondája, a Juice egy speciális műszerrel fotózta le a Földet, ami láthatóvá tette a Van Allen sugárzási övet.
HVG
Valószínűleg kevesen ismerik a holland származású, 2006-ban elhunyt fizikus James Van Allen nevét, pedig egy igen fontos tudományos felfedezés kötődik a nevéhez. Az Egyesült Államok 1958. január 31-én bocsátotta fel az Explorer–1, majd március 26-án az Explorer–3 műholdakat, amelyek fedélzetére csak azért került egy-egy sugárzást mérő Geiger–Müller-számláló, mert ő ragaszkodott ehhez.
Ennek köszönhetően fedezték fel a tudósok, hogy a Földet egy sugárzási öv veszi körül, amely képes megvédeni a bolygót a napszéllel érkező részecskék jelentős részétől. Ha ez nem lenne, az nemcsak az elektromosságra épülő társadalmat, de a földi életet is veszélyeztetné.
A tudós tiszteletére ez az öv azóta a Van Allen sugárzási öv nevet viseli.
Gyors ugrás az időben előre: az Európai Űrügynökség (ESA) által útnak indított űrszonda, a Juice – amelynek fő feladata a Jupiter holdjainak vizsgálata lesz – a Földtől távolodva nemrég elkészítette az eddigi legjobb felbontású képet a sugárzási övről – írja az IFLScience.
„Amit rögzített, az emberi szem számára láthatatlan” – magyarázza Patricia Talbert, a NASA bolygóvédelmi csapatának tagja. A hagyományos, fényre támaszkodó kamerákkal ellentétben az űrszonda egyik speciális műszere, a Jeni olyan szenzorokat használ, amely adataiból ki lehet rajzolni a sugárzási övet.
From Aug. 19-20, ESA’s (European Space Agency) Juice (Jupiter Icy Moons Explorer) mission made history with a daring lunar-Earth flyby and double gravity assist maneuver, a spaceflight first.
A NASA magyarázata szerint a Föld magnetoszférája befogja a nagy energiájú sugárzás részecskéit. Ezek a csapdába esett részecskék két sugárzási övet alkotnak, amelyeket Van Allen-övnek neveznek, és amelyek hatalmas fánkokként veszik körül a Földet. A külső öv több milliárd, nagy energiájú részecskéből áll, amelyek a Napból származnak, a belső öv pedig a Föld légkörével találkozó részecskék kölcsönhatásaként jön éltre.
A szakemberek szerint a műszer pontossága a Jupiter és holdjainak vizsgálatánál is jól fog jönni.
Akár nyáron, akár télen fogadják el a költségvetést, az abban leírt számokat szinte heti rendszerességgel írják át, és a fontos gazdasági előrejelzéseket is csak néha-néha sikerül eltalálni. Már most, az év felénél látszik, hogy így lesz ez 2025-ben is.