A Bonni Egyetem kutatói muslicák lárváit vizsgálva fedezték fel, hogy a táplálék elfogyasztása hogyan kapcsolódik a jó közérzetet okozó szerotonin hormon felszabadulásához az agyban. Ennek köszönhetően könnyebb lesz megérteni, hogy az állatok mit és miért esznek, ennél azonban jóval nagyobb hatása is lehet a tanulmánynak: ha az emberekre is érvényes ugyanez vagy legalább hasonló mechanizmus, az segíthet megérteni saját étel- és italfogyasztási szokásainkat – írja a Science Alert.

A kutatók alaposan feltérképezték a muslicák bélrendszerének ideghálózatát, eredményeik pedig új megvilágításba helyezik, mit is jelent a nyelés az állatnak. A szakemberek ezt a viselkedést úgy írták le, mint a leginkább szembetűnő döntést, amit az állatnak meg kell hoznia.

Michael Pankratz idegkutató, az egyetem munkatársa szerint a vizsgálat célja az volt, hogy jobban megértsék, miként kommunikál az állat emésztőrendszere az aggyal. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, először meg kellett érteni, mely neuronok vesznek részt ebben a folyamatban. Ehhez elsőként egy lárvát kellett nagyon vékony szeletekre felvágni, hogy aztán a mikroszkópok segítségével végig tudják követni a neuronok útját, valamint a köztük lévő kapcsolatokat.

Az elkészített fotókból egy háromdimenziós modellt állítottak össze, ami felfedett egy olyan biológiai mechanizmust – ez a nyúlási receptor –, ami például a nyelőcsőben megy végbe. A receptor hat specifikus neuronhoz kapcsolódik a lárva agyában, amelyek információt kapnak a nyelési tevékenységről, és – ami a legfontosabb – arról, hogy mit eszik az állat. Ha megfelelő ételt fogyaszt, az agy megjutalmazza a szervezetet.

Andreas Schoofs, a Current Biology című tudományos lapban megjelent publikáció társszerzője szerint a neuronok nemcsak azt képesek felismerni, hogy egy lenyelt dolog étel-e, hanem azt is, hogy milyen minőségű. Az agy ennek fényében csak akkor termel szerotonint, amikor az állat minőségi táplálékot fogyaszt, amivel ráveszi az állatot, hogy tovább egyen.

A muslicának nagyjából 200 ezer neuronja van, míg az emberi agy nagyjából 100 milliárddal rendelkezik. Az állat több ezer idegsejtjének összetettsége miatt azonban olyan, mintha ezek az emberi test kicsinyített másaként működnének. Ennek köszönhetően megismerhető az az alapvető mozgatórugó, ami minden állatnál nagyjából ugyanaz lehet.

A kutatók most azt szeretnék kideríteni, hogy ugyanez az útvonal más állatokban, vagy az emberben is jelen van-e. Ez valószínűleg évekig eltart majd, de ha sikerül megtalálni a választ, az komoly segítség lehet a táplálkozástudomány és az ember egészsége szempontjából.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.