Több műholdja is kering a Föld körül az Európai Űrügynökségnek, amelyek közül a Meteosat a geostacionárius műholdak egy sorozata, amelyek a földi időjárást hivatottak figyelni. A geostacionárius pálya annyit tesz: a műholdak az egyenlítő síkjában vannak, a keringési idejük pedig megegyezik a bolygó forgási idejével. Ennek köszönhetően a Föld lényegében mozdulatlannak tűnik, ami kiválóan alkalmas arra, hogy timelapse videókat készítsenek róla a szakemberek.
Így történt ez ebben az esetben is, a mostani felvétel képeit 2023 decembere és 2024. szeptember 20-a között készítették el – szúrta ki az IFLScience –, így majdnem egy egész évet mutat meg a lenti néhány másodperc.
Bár az egész csupán 11 másodperc, jól mutatja be, miként változik a nappal és az éjszaka hossza egy év leforgása alatt.
https://twitter.com/ESA_EO/status/1838477328285884909
Mivel a Földnek van egy 23,5 fokos dőlésszöge, a Nap egyenlőtlenül világítja meg az égitestet. A napfordulók azok a pontok, amikor ez az eltérés a legszélsőségesebb: vagy a legrövidebb az éjszaka, és a leghosszabb a nappal, vagy épp fordítva. Júniusban az északi pólus van közelebb a Naphoz, így ez az év leghosszabb napja. Apró érdekesség: a bolygó az északi félteke nyara során távolabb van a Naptól, mint télen.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
