„Ebbe a tükörbe nehéz belenézni” – unokájuk fotózta végig Marika és Sándor tízéves búcsúját
Szajki Bálint fotóriporter éveken át dokumentálta, ahogy nagymamája otthon ápolja súlyos beteg nagypapáját.
A világ legnagyobb szélturbináját készítette el egy kínai cég. A cím duplán jár a szerkezetnek, az ugyanis nemcsak méretében, de kapacitásában is az első helyre került. A Dongfang Electric Corporation nevű kínai állami cég egysége 26 MW-os – írja az Interesting Engineering.
A vállalat közlése szerint az egységet a 8 m/s, vagy annál erősebb szélsebességű régiókba tervezték, és úgy alakították ki, hogy akár a tájfunoknak is képes ellenállni. A megépítésével egy másik kínai turbinát taszított le a trónjáról a Dongfang: augusztusban a Mingyang Smart Energy nevű cég telepített egy 20 MW-os egységet, amiről akkor azt állította, hogy az a világ legnagyobb turbinája.
A beszámoló szerint ugyanakkor az előző rekordtól sem maradt el nagyon a Dongfang Electric. Az év elején egy 18 MW-os tengeri szélturbinát telepített a dél-kínai Kuangtung tartomány tengerpartjára. Ennek rotorátmérője 260 méter, ami így 53 ezer négyzetméteres területet fed le, évente pedig 72 GWh áramot termel, ami 36 ezer háztartás ellátására elegendő.
Ehhez képest a mostani szörnyeteg lapátjai 310 méter átmérőjű kört írnak le forgás közben, a turbina pedig 185 méteres magasságban van. Ez olyan, mintha egy 63 emeletből álló épület állna az ember előtt.
A cég szerint 10 m/s-os szél esetében egyetlen turbina 100 GWh áramot tud megtermelni évente, ami 55 ezer háztartás ellátásához elegendő mennyiség. Ennek köszönhetően 30 ezer tonnával csökken a szénfelhasználás és 80 ezer tonnával a légkörbe bocsátott szén-dioxid mennyisége.
Az elmúlt években a világ egyre több pontján kezdtek tengeri szélerőműveket telepíteni, ezek ugyanis – az uralkodó széljárásnak köszönhetően – jóval hatékonyabban tudnak működni, mint a szárazföldi társaik, ráadásul még a mezőgazdasági területekből sem kell lecsípni. A minél nagyobb szélturbinák építése elsősorban Kínát mozgatja, míg más helyeken, például a svédeknél hibrid megoldásban gondolkodnak.
Kína a tervek szerint 2030-ra érheti el a szén-dioxid-kibocsátás csúcsát, 2060-ra pedig szén-dioxid-semlegességet érne el. Ehhez jelentős mértékben járulhatnak hozzá a szélturbinák.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
