A mesterséges intelligencia mára a munkaügyi toborzásban is új lehetőségeket teremtett: szerepet játszhat az előszűrésben, az adminisztrációban és az interjúztatásban. De vajon automatizálható akár a teljes folyamat? Miben könnyíti meg az MI a toborzók munkáját, és milyen kihívások elé állítja őket? Szakértővel beszélgettünk.
Mire számítsanak az állásra jelentkezők, ha a HR-es már nem ember, hanem mesterséges intelligencia? Több empátiára, vagy épp ellenkezőleg? Mindez nem a jövő kérdése, az MI sok cégnél már ma is hatékonyan segíti a HR-osztály munkáját. „A mesterséges intelligencia elemezheti a beérkezett önéletrajzokat, és az álláshirdetések követelményeivel összehasonlítva rangsorolja. Ezzel nem kevés időt takarít meg, hiszen gyorsan kiemeli azokat, akik leginkább megfelelnek a követelményeknek” – mondja Halász Judit, a Stylers Group HR-vezetője.
A technológia később, az interjúztatási folyamatban is segítséget nyújt. Akár a megfelelő kérdéssort is összeállíthatja, hogy az interjúztatók minél teljesebb képet kapjanak a jelöltről: „Ha megadjuk a pozíció leírását, az MI releváns kérdéseket állít össze, amiket a toborzók később felhasználhatnak az interjú során” – emeli ki Halász, hozzátéve: ez különösen akkor hasznos, ha az interjúztatók egy specifikus területen szeretnének mélyebbre ásni.
Bár ma már lehetséges a teljesen MI-alapú interjúztatás, a Stylers Groupnál még nem követik ezt a gyakorlatot. Az indoklás szerint a jelöltek számára egyelőre nagyon idegen lenne, ha a mesterséges intelligencia végezné az interjút. Ezért jobban működik, ha az MI inkább a háttérből támogatja a folyamatot. „Kísérletezünk ugyanakkor egy MI-asszisztenssel, ami az interjú során jegyzetel és összefoglalja a beszélgetéseket. Ez lehetővé teszi, hogy a toborzó teljes mértékben a jelöltre koncentráljon, anélkül, hogy a jegyzetelés miatt megszakadna a beszélgetés folytonossága. Jelenleg az MI »extra résztvevőként« jegyzetel és rendszerezi az információkat. Ám ezt is csak akkor teszi, ha a jelölt hozzájárul, hiszen egyesek számára még ez is szokatlan lehet” – magyarázza Halász Judit. A Stylersnél minden esetben lehetőséget adnak a jelölteknek, hogy választhassanak az MI-támogatott és a hagyományos interjú között.
Az MI-alapú chatbotok is egyre népszerűbbek a toborzás területén: megválaszolják például az álláshirdetéssel kapcsolatos kérdéseket, ami javítja az jelöltélményt, másfelől fel is gyorsíthatja a folyamatot. Egyes MI-eszközök pedig még akár felkészülni is segítenek az interjúkra. „Vannak programok, amik lehetővé teszik, hogy a jelöltek mesterséges intelligenciával gyakoroljanak és fejlesszék a kommunikációs készségeiket. Ez különösen hasznos azok számára, akik szoronganak az interjúhelyzetek miatt” – mondja a szakértő.
A HR-területen régóta kihívást jelent, hogy az MI-rendszerek olykor torzítanak, vagy akarattalanul is diszkriminálnak – persze csak akkor, ha a trénelésükhöz használt adatokból ez következik. Erre jó példa, hogy 2014-ben az Amazon kifejlesztett egy mesterséges intelligenciával működő toborzási rendszert, hogy gyorsabban és hatékonyabban válassza ki az állásjelentkezők közül a legjobbakat. Az MI-t úgy tervezték, hogy az elmúlt 10 év sikeres pályázói adatai alapján tanuljon, és rangsorolja a beérkezett önéletrajzokat. A rendszer azonban elfogulttá vált a női jelöltekkel szemben. A tanulási adatbázisban ugyanis zömében férfi pályázók szerepeltek, mert a technológiai iparág hagyományosan férfiak dominálta terület. Ez a rendszer még nem tudta kiiktatni a rejtett torzításokat, ezért hátrébb sorolta azokat az önéletrajzokat, amik nőkre utaló szavakat tartalmaztak.
A technológia azóta rengeteget csiszolódott, de a felhasználók is figyelmesebbek lettek. Halász Judit kiemeli: külön figyelmet kell fordítani rá, hogy sokféle adattal tanítsák az algoritmust, így elejét vehetik a nemi, faji vagy egyéb előítéleteknek. „A kiválasztási folyamat során az MI által generált eredményeket mindig az emberi szakértők ellenőrzik. Emellett rendszeresen auditáljuk, azaz felülvizsgáltatjuk a rendszert, így garantálható, hogy nem alakulnak ki ilyen torzítások” – hangsúlyozza.
„A legfontosabb, hogy az MI nem hozhat végleges döntéseket, csupán támogatja a toborzók munkáját.”
Hasonlóan fontos az adatvédelem, mivel ezek a rendszerek nagy mennyiségű érzékeny adatot dolgoznak fel. A jelölteket tájékoztatni kell arról, hogy milyen adatokat gyűjtenek róluk, azokat hogyan kezelik.
A technológia tehát napról napra fejlődik, és várhatóan egyre inkább beépül majd a toborzási folyamatokba. De mi várható a jövőben? Mire lesz képes az MI a toborzás területén, és hol kell esetleg korlátozni a szerepét?
„Az MI várhatóan még precízebb háttérmunkát végezhet. Elemezheti például a jelöltek hangszínét és testbeszédét, hogy jobban megértse a kompetenciáikat és a személyiségüket” – véli Halász Judit, aki szerint mindez jelentősen gyorsítja a toborzási folyamatot és segít az emberi elfogultság csökkentésében, ugyanakkor etikai kérdéseket is felvet. „Éppen ezért továbbra is fontos, hogy az emberi tényező része legyen a döntéshozatalnak, hiszen a technológia soha nem helyettesítheti a személyességet.”
Az MI megfelelő használata tehát lehetővé teszi, hogy a toborzás hatékonyabbá váljon, anélkül, hogy a jelöltélmény csorbát szenvedne. A szakember szerint előnybe kerülhetnek azok a vállalatok, ahol képesek integrálni a mesterséges intelligencia által nyújtott lehetőségeket a hagyományos HR-folyamatokba.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
A kegyelmi botrány után is trükköznek a gyermekvédelemben a számokkal, hogy Orbán Viktor elmondhassa, vállalható az állami gondozás állapota. A családjukból kiszakadó gyermekek ezt először a túlzsúfolt, eszköztelen befogadóotthonokban tapasztalják meg.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ről, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A többi uniós ország megvan Orbán nélkül is, legalábbis egy bizonyos pontig.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast új adásában.
