szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Első ízben bizonyították a kutatók, hogy létre lehet hozni fotoszintetizáló állati sejteket, de ez nem azt jelenti, hogy pár év múlva már az emberek is a napon töltődhetnek. Haszna azonban nagyon is lehet.

A fotoszintézist jól ismeri mindenki az általános iskolai tananyagokból; ez az a folyamat, melynek során egy élőlény a szervetlen anyagból szerveset hoz létre a napfény segítségével – voltaképpen energiát nyerve.

Ez a képesség azonban csak a növények és az algák sajátja, az állatok nem képesek rá. Legalábbis nem voltak, eddig – japán kutatók ugyanis sikerrel hoztak létre fotoszintetizálásra képes állati sejteket. Mint a Gizmodo írja, a szakemberek vörösmoszatokból vettek kloroplasztiszokat – azaz fotoszintézisért felelős állati sejtszerveket –, majd hörcsögök sejtjeibe fecskendezték őket. Ezáltal kiderült, hogy működőképes a dolog – dacára a korábbi feltételezéseknek, melyek azt állították, hogy nem lehet ezeket kombinálni.

„Tudomásunk szerint ez az első olyan beszámoló, amelyben állati sejtekbe ültetett kloroplasztiszokban fotoszintetikus elektrontranszportot figyeltek meg” – magyarázza Sacihiro Macunaga, a Proceedings of the Japan Academy tudományos folyóiratban publikált tanulmány társszerzője. Mint a Gizmodo megjegyzi, a fotoszintetikus elektrontranszport a fotoszintézis azon szakasza, amikor a növény vagy az alga energiája termelődik.

Tízszer jobb áramtermelésre, mint az eddigiek: szegedi kutatók találtak egy új zöldalga-törzset

Az eddig ismert fajoknál akár tízszer hatékonyabb áramtermelésre képes zöldalga-törzset azonosítottak a HUN-REN-hez tartozó Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai.

A szakember megjegyzi: előzetesen úgy gondolták, hogy az állati sejtek a kloroplasztiszokat néhány órán belül egyszerűen megemésztik. Ezzel szemben akár két napig, vagy tovább is működtek, sőt, a fotosztintetikus tevékenység elektrontranszportja is megfigyelhető volt. A kutatók ezt úgy erősítették meg, hogy több képalkotó technológia segítségével is elemezték a a hörcsögök sejtjeiben lévő kloroplasztiszokat.

A cél természetesen nem az, hogy a napon töltődő embereket készítsenek, hanem az, hogy beépíthessék ezt a módszert a mesterséges szervek tervezési folyamatába. A laboratóriumi szövetek ugyanis sokszor csak lassan növekednek az oxigénhiány miatt, amit a fotoszintézisen alapuló megoldással ki tudnának küszöbölni.

A japán tudósok azt tervezik, hogy folytatják a kutatásaikat, de még hosszú is vezethet a megoldás gyakorlati alkalmazásáig.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!