Érzi a stresszt? Úgy tűnik, hogy egy népszerű étrenddel csökkenthető

Az vagy, amit megeszel – sokan ismerik a mondást, ami az elfogyasztott ételek egészségre gyakorolt hatására utal. De vajon hatással vannak-e az ételek arra, hogy ki, mennyire érzi stresszesnek magát? Erre a kérdésre keresték a választ amerikai kutatók, különös tekintettel arra, hogy a korábbi, stresszel és étrenddel kapcsolatos vizsgálatok pont fordítva, arra fókuszáltak, hogyan befolyásolja a stressz azt, hogy milyen ételt enne szívesen az ember.

A New Yorki Állami Egyetem csapata azt akarta megtudni, milyen hatással van az egyén által érzett stresszre az, ha a gyümölcsökben és zöldségekben gazdag mediterrán étrendet követi, vagy inkább a feldolgozott élelmiszerekben és cukros ételekben gazdag nyugati étrendnek hódol.

Kísérleteikbe több mint 1500 résztvevőt, főleg főiskolásokat vontak be. Megkérdezték őket az egyes élelmiszerek fogyasztásának gyakoriságáról, és tudományos módszerekkel azt is felmérték, hogy mennyire érzik stresszesnek magukat. Ezután gépi tanulási modellt használtak arra, hogy összefüggést találjanak az elfogyasztott ételek típusai, valamint a stressz és a mentális szorongás mértéke között. Kiderült, hogy az olyan élelmiszerek fogyasztása, mint a zöldleveles zöldségek, a gyümölcsök, a diófélék, a teljes kiőrlésű gabonák, a halak, azaz a mediterrán étrend alapvető összetevőinek fogyasztása alacsonyabb stressz-szinttel járt együtt. Meg is magyarázták ezt: az ilyen ételek gazdagok az agy egészségét támogató tápanyagokban, amelyek segítenek szabályozni az agyban lévő neurotranszmittereket. Ezek a vegyi anyagok pedig közrejátszanak a stresszre adott válaszban, illetve szabályozzák a hangulatot is.

Viszont a nyugati étrendet követők, akik a cukros ételeket, az édességeket, a fehér kenyeret, azaz a magas glikémiás indexű élelmiszereket preferálják, magasabb szintű stresszről számoltak be. A nyugati étrend – vélik a kutatók – súlyosbíthatja a stresszt azáltal, hogy elősegíti a gyulladások kialakulását, és megzavarja a stresszt szabályozó hormonok egyensúlyát. Volt azonban néhány érdekes kivétel is: például a húsok és a tejtermékek nem kapcsolódtak olyan erősen a megnövekedett stressz-szinthez, mint más összetevők. Sőt, bizonyos állati fehérjék még oldották is némileg a stresszt, amit a szakemberek azzal magyaráznak, hogy olyan tápanyagot tartalmaznak, mint a tirozin, amely a hangulatszabályozó neurotranszmitter, a dopamin előfutára.

A Nutrition and Health szakfolyóiratban közölt eredmények ugyan egyértelműek, azonban a tanulmánynak vannak korlátai is. Például hogy a résztvevőket csak egyetlen időpontban figyelték meg, és nem követték őket az idő múlásával, ami megnehezíti az ok-okozati összefüggés egyértelműsítését. Az is sokat nyom a latban, hogy a kísérleti alanyok fiatalok, főiskolások voltak, így nem reprezentálják a népességet. Ráadásul a felvett adatok önbevalláson alapultak, ami ronthatja az eredményeket. A jövőbeni kutatásoknak tehát ki kell szűrniük ezeket torzító hatásokat, hogy valóban egyértelműsíthető legyen az étrend stresszt befolyásoló hatása.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.