A propaganda működése, az erotikus álmok titka és Lucas háborúi: a HVG nagy nyári könyvajánlója 1. rész
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
Fontos vizsgálatot végeztek el a Pennsylvaniai Állami Egyetem tudósai: 32 ezer méhen helyeztek el egy-egy QR-kódot, hogy feltárják, miként gyűjtik az állatok a pollent. Ez a viselkedés máig egy olyan terület a tudomány számára, amiről csak nagyon keveset tudnak a szakemberek. Az eredmény a bioméhészetek számára is hasznos lehet.
Az Interesting Engineering beszámolója szerint a vizsgálatban a méhek kaptáron kívül, a táplálékkereséssel töltött idejét monitorozták. Margarita López-Uribe, a HardwareX című tudományos lapban megjelent tanulmány egyik szerzője szerint ez QR-kódos technológia lehetőséget ad a biológusok számára, hogy olyan módszerekkel tanulmányozhassák az ilyen és ehhez hasonló összetett rendszereket, amelyek korábban nem voltak lehetségesek.
A kutatók azokra a fiatal méhekre összpontosítottak, akik nem sokkal korábban kerültek ki a kaptárból. Ennek köszönhetően 2024 tavaszán és nyarán hat méhészet több mint 32 000 méhet látták el QR-kóddal. A kaptáron egy speciális bejáratot alakítottak ki: egy érzékelővel ellátott kamerát szereltek fel oda, amely a hét minden napján, 24 órában monitorozta a megjelölt méhek mozgását. A kódok lehetőséget adtak arra, hogy az állatokat a megzavarásuk nélkül, a természetes élőhelyükön lehessen megfigyelni.
Az elsődleges eredmények váratlan mintázatot mutattak: a naplózott utak többsége egy-négy perces volt, és elsősorban az időjárás ellenőrzése, vagy az ürítés volt a cél. Egyes méhek ugyanakkor akár két órára, vagy akár még hosszabb időre is elhagyták a kaptárat.
Az átlagos utazási idő hossza változó volt, de a legtöbb esetében 30 percnél kevesebbel lehetett számolni. Ugyanakkor a megjelölt méhek 34 százaléka több mint két órán keresztül volt távol. Ezek a hosszú távollétek több dologra is utalhatnak: lehetséges, hogy hosszabb ideig keresték a táplálékot, esetleg eltévedtek, de az sem kizárt, hogy egy észre nem vett bejáraton mentek be a kaptárba. Úgy tűnik azonban, hogy az évszakok változása a táplálkozási szokásokat is befolyásolhatta.
Azokban a hetekben, amikor kevés virágot lehetett találni, a méhek hosszabb ideig kerestek táplálékot, ami azt jelzi, hogy nagy valószínűséggel nagyobb távolságokra repültek az otthonuktól.
A kutatók szerint annak köszönhetően, hogy tudni, mekkora a méhek által bejárt terület, védeni lehet a biogazdaságokat – vagyis az adott területen nem használnak rovarirtó szereket –, illetve az ezzel kapcsolatos tanúsítványok kiosztása is pontosabb lehet.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
