Egy nemzetközi kutatócsoport éveken át vizsgálta az ülés agyra gyakorolt hatását, az eredmény pedig egyértelműnek tűnik.
Rengeteg tanulmány szól arról, hogy az ülő életmód az új dohányzás, mivel a mozgásszegény életmód elhízáshoz vezethet, így növelheti a cukorbetegség vagy akár a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát. Ezt a hatást szerencsére tompítani lehet, ha valaki rendszeresen mozog/sportol, úgy tűnik azonban, olyasmit is okozhat a folyamatos ücsörgés, ami nem fordítható vissza.
A Vanderbilt Egyetem, a Pittsburghi Egyetem és a Szöuli Nemzeti Egyetem kutatóinak legfrissebb vizsgálata arra derített fényt, hogy az ülő életmód az idősebb felnőttek esetében agyzsugorodáshoz és kognitív problémák kialakulásához vezethet, függetlenül attól, hogy mennyi testmozgást sikerül beiktatni a hétköznapokba. Egész pontosan: növelheti a különböző típusú demenciák, köztük az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát egy későbbi életszakaszban.
További rossz hír, hogy az Alzheimer’s & Dementia című tudományos lapban megjelent publikáció azt az elképzelést is cáfolja, hogy az üléssel töltött időszakokat ellensúlyozhatják az aktív időszakok, legalábbis az 50 éves vagy annál idősebb emberek agyi egészségét tekintve.
A kutatók 404 önkéntest vizsgáltak meg, akik egy héten keresztül viselhető eszközökkel követték nyomon aktivitási szintjüket. Ezután a következő hét évben kognitív teszteket és agyi vizsgálatokat alkalmaztak agyi egészségük felmérésére.
Habár az önkéntesek 87 százaléka teljesítette a legalább 150 perc mérsékelt intenzitású testmozgásra vonatkozó heti ajánlást, azok, akik többet ültek, összességében rosszabb kognitív képességeket mutattak. Emellett több neurodegenerációs jelet is észlelni lehetett rajtuk. Ezek közé tartozik például a hippocampus gyorsabb elvékonyodása: ez az az agy azon része, amely kulcsfontosságú a memóriafunkciók szempontjából, és az Alzheimer-kór okozta károsodás egyik első jelzője.
Bár a kutatók nem tudtak ok-okozati összefüggést kimutatni, az egyértelműen megmutatkozott, hogy az üléssel töltött idő csökkentése jobban mérsékelheti a probléma kialakulásának kockázatát, mint a mozgással történő kompenzáció. Az összefüggés még erősebb volt azoknál, akiknél már eleve volt egy genetikai kockázata az Alzheimer-kór kialakulásának.
„Agyunk egészsége szempontjából kritikus fontosságú, hogy a nap folyamán szünetet tartsunk az ülésben, és mozogjunk egy kicsit, hogy növeljük az aktív időnket” – emelte ki Angela Jefferson neurológus, a Vanderbilt Egyetem tudósa.
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák: az eredmény nem jelenti azt, hogy felesleges lenne a mozgás. Az aktív életmód csodákat tesz az ember fizikai és mentális egészségével, és már kis mennyiségű testmozgás is segíthet karbantartani az agyat.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
A családja körében hunyt el Ozzy Osbourne 76 évesen. Az egykor zűrös életű rocklegenda alig két hete adta le minden idők második legtöbb bevételt termelő jótékonysági koncertjét. Számos egészségügyi problémája volt, Parkinson-kórban is szenvedett.
Az amerikai elnöknek Jeffrey Epsteinnel kapcsolatban olyan összeesküvés-elmélet ellen kell védekeznie, amilyenekhez korábban ő szoktatta a most dühös táborát.
