A tanulmány szerint 1979 óta mintegy 12,5 billió tonna jég olvadt el Grönland és az Antarktisz gleccsereiből. Ilyen mennyiségű fagyott víz az Egyesült Államok szárazföldi területét 1,5 méter vastagságú jégréteggel borítaná be.
Egy évtizedenként egyszer előforduló időjárási anomália, a trópusi Csendes-óceán felmelegedése és az abból adódó kelet-antarktiszi havazás lassította átmenetileg az antarktiszi jégtakaró tömegvesztését
Kínai kutatók szerint óriási mértékben nőtt az Antarktiszról az óceánba kerülő higany mennyisége, és ez a jégolvadásnak köszönhető.
Vajon milyen hangja lehet egy, a Nap által gerjesztett geomágneses viharnak, a sarki fénynek vagy egy villámnak? A kérdés kicsit nevetségesen hangzik, mivel ezek az égi jelenségek közvetlenül nem hallhatók, azonban – rádióhullámokról lévén szó – megfelelő szoftver segítségével hangfájlokká alakíthatók, hallhatóvá tehetők.
Az elsődleges kísérletek azt mutatják, hogy az aszcídiákból kinyert toxin csak a daganatos sejteket pusztítja el.
Brit kutatók szerint, ha sikerülne nullára csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, még akkor is csak a mostani antarktiszi állapotot lehetne konzerválni.
Ausztrál kutatók a világon először filmeztek le az antarktiszi vizekben cápát. A felfedezés egy sor kérdést felvet.
A kutatók szerint a Mars felszíne is jobban ismert a tudomány számára, mint az, hogy mi rejtőzik az Antarktisz jégtakarója alatt. Ezt most műholdképek és a matematika segítségével igyekeztek orvosolni.
Bár az Antarktiszon jóval kisebb a mikroműanyag koncentrációja a világ más részeihez képest, a kutatók szerint már a kontinens egyetlen őshonos rovarában is megjelent a szennyezés.
Egy friss tanulmány mutat rá arra a problémára, hogy az Antarktisz jegének olvadását más, eddig nem látott okok is katalizálhatják.
Amerikai és brit kutatóknak köszönhetően sikerült létrehozni egy olyan térképet, ami megmutatja, mit rejt az antarktiszi jégtakaró.
Az Antarktisz feltérképezésén dolgozó Dennis Bell 25 évesen egy hasadékba zuhant egy expedíció során.
Egy brit kutatókból álló csapat azt tervezi, hogy megolvasztja a Föld legrégebbi jégdarabját – a cél azonban nem egy jeges latte, hanem az, hogy rekonstruálják a bolygónk 1,5 millió éves klímatörténetét. Ezzel egy több mint két évtizedes rejtély is megoldódhat.
Az amerikai fiú Chiléből indult, és pont egy olyan területen landolt, amire igényt tart a dél-amerikai ország.
Amerikai kutatók szerint egy eddig nem ismert részecske lehet a felelős azokért a jelekért, amiket az Antarktisz felett 40 kilométeres magasságban rögzítettek, és aminek forrása egyértelműen a mélyben van. Ha ez így van, az a fizika új területére vezethet.
Finn kutatók vizsgálata arra jutott, hogy a pingvinek ürüléke olyan nagy mennyiségben juttat ammóniát a levegőbe, ami már a felhőképződést is befolyásolja.
Az elszigetelt bázisokon a konfliktus nem példa nélküli, de rendkívül ritka.
A Massachusettsi Műszaki Egyetem tudósai az elsők, akik nagy biztonsággal állítják, a világ országainak lépése miatt regenerálódhat az ózonpajzs.
A Föld legdélebbi kontinensén, az Antarktikán olyan ütemben olvad a jég, hogy a századfordulóra akár fél méterrel is megnövelheti a tengerszintet világszerte.
A drasztikus kilengések ritkák, azonban 2018 után újra a fagypont fölé emelkedett a hőmérséklet. A tudósok szerint az Északi-sark feletti szokatlanul enyhe hőmérséklet az alacsony légnyomással is összefügg, ami az Északi-sark irányába tolja a meleg légtömeget.
