Egy helyett három dimenziója lehet az időnek, úgy, mint a térnek – véli Gunther Kletetschka alaszkai fizikus. A mérések azt mutatják, valóban igaza lehet.
Az emberiség jelenlegi tudása szerint a világ négy dimenziós: az anyag, a mozgás, a gravitáció és minden más ismert dolog a tér három dimenziójából és az idő egy dimenziójából származik. Egy új elképzelés azonban megkérdőjelezi ezt az elméletet, azt sugallva, hogy valójában az idő az univerzum valódi szövete, a tér pedig másodlagos hatásként jelenik meg.
Az elképzelést Gunther Kletetschka, az Alaszka Fairbanks Egyetem fizikusa vetette fel. A tudós kutatása a modern fizika egyik legmélyebben gyökerező elképzelését kérdőjelezi meg: azt, hogy a tér és az idő alkotja az univerzum közös alapját. Kletetschka munkája azt sugallja, hogy az idő nem egyetlen, előrehaladó vonal, hanem egy többdimenziós keretrendszer három független iránnyal. A Reports in Advances of Physical Sciences című tudományos lapban megjelent publikációjában azt állítja, hogy „az idő háromdimenziósként való szemlélése természetes módon oldhat meg több fizikai rejtvényt egyetlen koherens matematikai keretrendszeren keresztül”.
Hogy megértse az ember, pontosan mire gondol a tudós, ahhoz először el kell képzelni, hogy a hagyományos téridő-keretrendszert egy hatdimenziós rendszer váltja fel. Ebben három tengelye van az időnek és három a térnek. A hagyományos fizikával ellentétben azonban ez az új elmélet nem a teret, hanem az időt tekinti a központi szerkezetnek.
Ennek köszönhetően a tér már nem alapvető, inkább annak a következménye, hogy az idő hogyan viselkedik különböző mértékekben és irányokban. Kletetschka erre az elképzelésre az idő fizikai egyenletekben betöltött szerepének újragondolásával jutott. Abból indult ki, hogy ha a térnek lehet három dimenziója, akkor talán az időnek is.
Ezt a feltételezést felhasználva kidolgozott egy matematikai modellt, amelyben a részecskék és az erők egy háromdimenziós időbeli keretrendszeren belül hatnak egymásra. A szakember szerint a legfontosabb felfedezés, hogy amikor ezt a modellt elemi részecskékre alkalmazza, reprodukálni tudja azok néhány ismert tulajdonságát – különös tekintettel a tömegükre.
A részecskefizika standard modellje részletes adatokat tartalmaz olyan részecskékről, mint az elektronok, a müonok és a kvarkok, de nem magyarázza meg egyértelműen, hogy ezek a részecskék miért rendelkeznek akkora tömeggel, amekkorával. Kletetschka keretrendszere olyan értékeket generál, amelyek szorosan illeszkednek ezen részecskék megfigyelt tömegeihez. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy nem csupán egy elvont elméletről van szó, hanem valós mérési eredményeket is meg lehet vele magyarázni.
Korábban más kutatók is próbálkoztak már az extra idődimenziók felvetésével, ám ezek nem jutottak tovább a puszta elméletnél. Amellett, hogy nem lehetett velük méréseket végezni, komoly kihívásokkal is szembesültek; például ezekben a modellekben az idő egynél több dimenziójának létezése gyakran logikai ellentmondásokhoz vezetett, például ahhoz a lehetőséghez, hogy az okozat az ok előtt jelenik meg – írja az Interesting Engineering. Érthetőbben: előbb törik össze a földön a pohár, mint hogy elejtené azt valaki.
Kletetschka elmélete egy olyan matematikai struktúrát jelent, amely rendezett időfolyást biztosít mindhárom idődimenzióban. Modelljében az események továbbra is következetes sorrendben történnek meg, még egy összetettebb időbeli kereten belül is.
A szakember a jövőben tovább fogja tesztelni az elméletet. Ha helyesnek bizonyul, akkor az segíthet a kvantummechanikát és a gravitációt integrálni a világmindenséget leíró nagy egyenletbe. Ez az, amivel a fizikusok generációk óta küzdenek. Kletetschka munkássága pedig legalább akkora hatással lehet majd a fizikára, mint amekkora hatással Einstein volt.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Egy év alatt jelentősen romlott Orbán Viktor kormányfői alkalmasságának megítélése, Magyar Péter viszont tömegeket tudott meggyőzni arról, hogy kompetens vezetője lehetne az országnak – derül ki a HVG számára készült Medián-felmérésből. A többség tavaly még Orbánt látta alkalmasabb kormányfőnek, idén viszont már Magyart.
2 284 732 beérkezett szavazatról beszélnek.
Nem minden magyar hullarabló. Maradtak még páran, akik agresszornak látják az agresszort és áldozatnak az áldozatot.
Elmondása szerint megrögzött Bond-rajongó, aki számára a karakter szent terület.
