#ídő

Ezért telnek el évek egy szempillantás alatt – és így élhetünk hosszabbnak tűnő életet a tudomány szerint

Az idő érzékelése az emlékeinken és az érzelmeinken is múlik. Nem vagyunk kiszolgáltatva agyunk szubjektív benyomásainak, tudatosan alakíthatjuk, milyennek érezzük az idő múlását. De hogyan tehetjük fiatalossá a gondolkodásunkat és időérzékelésünket, ha úgy érezzük, csak rohannak a napok és az évek? Mit tanulhatunk a magánykísérletekből? És miért azt listázzuk, amit már megcsináltunk, nem pedig azt, hogy mik a feladataink?


Aggódik, hogy ki vezeti majd Magyarországot? Litkai Gergelynek van egy tippje!

A pedagógus-szakszervezetek szerint nagyjából 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből, csak az iskolák, tankerületek különböző trükkökkel el tudják fedni ezt a súlyos hiányt. Mindeközben az is felmerül, hogy a gyereklétszám zuhanása miatt nagyon hirtelen ki fognak ürülni iskolák. Mondhatnánk, hogy az idő mindent megold, csak türelem kell hozzá, de Litkai Gergely kicsit árnyalta a helyzetet a Duma Aktuál közönségének. A szöveges példák valakin kifogtak, viszont kiderült, a klímaváltozás után úgyis mindegy lesz, ki lesz kormányon.













Végre kiderülhet, mikor kezdődött az idő

Az amerikai Princeton Egyetem tudósai a gravitációs hullámok segítségével mondanák meg, mi történt az ősrobbanás után 380 ezer évvel – jelenlegi ismereteink szerint az időben ennél messzebbre nem lehet tekinteni.




Három éve megszavazták az óraátállítás eltörlését, azóta sem lett belőle semmi

Eltörlik az óraátállítást – ígérték meg az EU döntéshozói 2018-ban. Aztán 2019-ben újra. Azután azt, hogy akkor ugyan nem, de legkésőbb 2021-ben mindenképp. Most pedig 2022 van, és már dátum sincs arra, mikor lehet az utolsó óraátállítás, ha eltörlik egyáltalán. Az ügy akadozása mögött ott van az EU döntéshozatalának csigalassúsága, 27 tagállam érdekeinek egyeztetése, az igazán erős politikai akarat hiánya, és persze az is, hogy korántsem biztos, hogy tényleg mindenki szeretné az óraátállítás eltörlését.