Egy kis baktérium, egy kis gomba: önmagukat felépítő házak készülhetnek a Marson

Amerikai kutatók a zuzmókat utánzó mesterséges rendszert fejlesztettek, ami segítheti a jövőben a Földön kívüli építkezést.

  • HVG HVG
Egy kis baktérium, egy kis gomba: önmagukat felépítő házak készülhetnek a Marson

Régóta szeretnének már embert küldeni a Marsra a tudósok, ám ez rögtön felvet alapvető kérdéseket. Ilyen például az, hogy hol fognak lakni az asztronauták, ha elérik a vörös bolygót? A bázis felépítése komoly mérnöki és logisztikai kihívás, annak ugyanis rendelkezésre kell állnia, mire az űrhajósok odaérnek. Erre a problémára adhat megoldást a Texas A&M Egyetem kutatóinak elképzelése.

Congrui Grace Jin, az egyetem tudósa és csapata évek óta dolgozik a mesterségesen előállított élő anyagok biogyártásának tökéletesítésén. Ennek eredményeként most egy olyan szintetikus zuzmórendszer fejlesztéséről írtak publikációt a Journal of Manufacturing Science and Engineering tudományos folyóiratba, amely teljesen önállóan képes létrehozni az építőanyagokat.

A korábbi kutatások a marsi talaj megkötésére összpontosítottak, de a mikrobákra építő „önnövesztő technológia” használatának lehetőségét is vizsgálták. Ezeknek a módszereknek azonban van egy igen komoly problémájuk: jelentős emberi segítségre vagy folyamatos külső tápanyag-utánpótlásra van szükségük, ami a Marson nem valósítható meg.

Jin és csapata egy teljesen autonóm önnövesztő technológia létrehozásával oldotta meg ezt a problémát – írja az Interesting Engineering.

Baktériummal „megkent” téglákból épülhetnek az első bázisok a Marson

A kutatók hosszabb ideje vizsgálják, milyen anyagokat lehetne felhasználni a marsi bázisok építéséhez. A lehetőségek köre most egy új elmélettel bővült.

A rendszer a zuzmók természetes viselkedését utánozza. Ezeket az élőlényeket az teszi igazán egyedivé, hogy nem növények vagy gombák, hanem legalább két különböző élőlény szimbiotikus együttműködésének eredményei.

A kutatók gombákat és cianobaktériumokat párosítottak – utóbbiak megkötik a szén-dioxidot és a dinitrogént a marsi légkörből, majd oxigént és tápanyagokat termelnek a gombák számára. Eközben a gombák természetes építőanyagként működnek: fémionokat kötnek meg, hogy bioásványi anyagokat termeljenek. Ezenkívül a gombák víz, ásványi anyagok és szén-dioxid biztosításával segítik a cianobaktériumok növekedését.

Ezek az összetevők együttesen biopolimereket választanak ki, amelyek lényegében szilárd szerkezetté ragasztják össze a marsi regolitot.

Megcsinálták a kozmikus betont, kétszer olyan kemény, mint a hagyományos

StarCrete néven készítették el a Manchesteri Egyetem kutatói azt az anyagot, amelyhez a felhasználás helyéül szolgáló égitesten található port, valamint burgonyakeményítőt és sót adtak. Így aztán a Holdon, Marson is építkezhetnek vele.

A kutatók szerint a folyamat működéséhez csak levegő, fény és szervetlen folyékony közeg kell, így nincs szükség arra, hogy valamilyen pluszanyagot folyamatosan adagoljon valaki a rendszerhez.

A szakemberek most azt tervezik, hogy készítenek egy speciális „tintát”, amelynek köszönhetően 3D-nyomtatással is el lehetne készíteni a marsi épületeket, már jóval azelőtt, hogy az ember odaérne.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.