Az Akropolisz tetején egykor magasodó Parthenónt időszámításunk előtt 447 és 432 között építették. Eredetileg Athenének, a bölcsesség, a kézművesség és a hadviselés istennőjének szentelték, végül nemcsak vallási központ lett, hanem egyúttal a görög főváros hatalmát és gazdagságát is szimbolizálta. Ma is az egyik legismertebb művészeti és történelmi emlék, a görög kulturális örökség egyik legfontosabb része.
A külső épületnek ma már csak egyes részei állnak fenn, azonban a romok még így is lenyűgözők. Meg is ihlették az Oxfordi Egyetem egyik elszánt régészét, Juan de Lara professzort, aki, kollegáit is bevonva, többéves munkával digitálisan újra alkotta a szakrális zarándokhelyet. A régészeti bizonyítékok, a legmodernebb 3D-s technológia és az optikai fizika zseniális ötvözésével azt is feltárták, hogyan tervezték a templom egyedülálló világítási rendszerét.
Kutatási eredményeik azt mutatják, hogy a Parthenon építészei és a neves szobrász, Pheidiasz különféle elemeket építettek be a természetes és a mesterséges fény manipulálására. Ezek a jellemzők magukban foglalták a gondosan elhelyezett tetőnyílásokat, a belső vízmedencéket, a stratégiailag elhelyezett ablakokat és a finoman csiszolt márvány fényvisszaverő tulajdonságait.
Juan de Lara
De Lara professzor részletes 3D-s modellje még Athéné kolosszális elefántcsontból és aranyból készült szobrát is beépítette, pontos anyagtulajdonságokat rendelve a felületekhez a fényvisszaverődés elemzése érdekében. A tanulmány lenyűgöző eredményeket tárt fel azáltal, hogy kiszámította a nap helyzetét a nap és az év különböző időpontjaiban az i. e. 5. században, ahogy a fény beszűrődik a keletre néző ajtón.
De Lara professzor külön is hangsúlyozta a technológia fontosságát a régészeti kutatásban, kijelentve: „a régészeti felfedezésekben rejlő összes lehetőség kiaknázása érdekében továbbra is a technológiát és a digitális eszközöket kell nélkülözhetetlen partnerekként használnunk a feltárásban és a kutatásban.”
A nyilvánosság minél szélesebb körű bevonása érdekében de Lara professzor jelenleg virtuális valóság (VR) élménnyé alakítja a kutatásait. tervei szerint az ingyenesen elérhető lesz múzeumok és oktatási központok számára, lehetővé téve, hogy a látogatók virtuálisan belépjenek az ókori Parthenónba, és első kézből tapasztalják meg a fény lenyűgöző hatását Athéné csodálatos szobrán.
A Parthenon 3D projekt weboldalát itt találja.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
