A virtuális valóságnak, no meg egy lelkes régésznek és csapatának köszönhetően eredeti pompájában tekinthető meg az ókori Görögország egyik legfontosabb és legismertebb szakrális épülete, pontosabban annak belseje, illetve különleges megvilágításának titkai.
Az Akropolisz tetején egykor magasodó Parthenónt időszámításunk előtt 447 és 432 között építették. Eredetileg Athenének, a bölcsesség, a kézművesség és a hadviselés istennőjének szentelték, végül nemcsak vallási központ lett, hanem egyúttal a görög főváros hatalmát és gazdagságát is szimbolizálta. Ma is az egyik legismertebb művészeti és történelmi emlék, a görög kulturális örökség egyik legfontosabb része.
A külső épületnek ma már csak egyes részei állnak fenn, azonban a romok még így is lenyűgözők. Meg is ihlették az Oxfordi Egyetem egyik elszánt régészét, Juan de Lara professzort, aki, kollegáit is bevonva, többéves munkával digitálisan újra alkotta a szakrális zarándokhelyet. A régészeti bizonyítékok, a legmodernebb 3D-s technológia és az optikai fizika zseniális ötvözésével azt is feltárták, hogyan tervezték a templom egyedülálló világítási rendszerét.
Kutatási eredményeik azt mutatják, hogy a Parthenon építészei és a neves szobrász, Pheidiasz különféle elemeket építettek be a természetes és a mesterséges fény manipulálására. Ezek a jellemzők magukban foglalták a gondosan elhelyezett tetőnyílásokat, a belső vízmedencéket, a stratégiailag elhelyezett ablakokat és a finoman csiszolt márvány fényvisszaverő tulajdonságait.
De Lara professzor részletes 3D-s modellje még Athéné kolosszális elefántcsontból és aranyból készült szobrát is beépítette, pontos anyagtulajdonságokat rendelve a felületekhez a fényvisszaverődés elemzése érdekében. A tanulmány lenyűgöző eredményeket tárt fel azáltal, hogy kiszámította a nap helyzetét a nap és az év különböző időpontjaiban az i. e. 5. században, ahogy a fény beszűrődik a keletre néző ajtón.
De Lara professzor külön is hangsúlyozta a technológia fontosságát a régészeti kutatásban, kijelentve: „a régészeti felfedezésekben rejlő összes lehetőség kiaknázása érdekében továbbra is a technológiát és a digitális eszközöket kell nélkülözhetetlen partnerekként használnunk a feltárásban és a kutatásban.”
A nyilvánosság minél szélesebb körű bevonása érdekében de Lara professzor jelenleg virtuális valóság (VR) élménnyé alakítja a kutatásait. tervei szerint az ingyenesen elérhető lesz múzeumok és oktatási központok számára, lehetővé téve, hogy a látogatók virtuálisan belépjenek az ókori Parthenónba, és első kézből tapasztalják meg a fény lenyűgöző hatását Athéné csodálatos szobrán.
A Parthenon 3D projekt weboldalát itt találja.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
A nyári bőrápolás nem merül ki annyiban, hogy leveszünk egy fényvédőt a polcról. Mit kell tenni, ha minden önmérséklet ellenére leégünk? Mihez kezdjen, akinek problémás a bőre, és milyen termékeket érdemes magunkkal vinni a nyaralásra? Mit együnk, hogy szebbek legyünk? Szakértőkkel beszélgettünk hiedelmekről, jó és rossz praktikákról.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Az ő nevén lévő 188 milliárd forintnál sokkal több pénze lehet
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A hírt Havas Henrik jelentette be, mint írta, az utóbbi évtizedeket visszavonultan töltő Forró már hónapokkal ezelőtt elhunyt.
A Szegény Emberek Magyarországért Párt ügyében hat embert ítéltek el.
