Árulkodó lehet a reggeli első vizelet színe: arról adhat információt, hogy az ember mennyi stresszhormont termel egy kihívást jelentő helyzetben – állítják a Liverpool John Moores Egyetem kutatói. A szakemberek szerint a sötétebb és koncentráltabb vizelet esetében például az egyén több ilyen hormont termel, vagyis erősebben stresszel.
A kutatók egy standard, 8 skálából álló táblázat segítségével végeztek kontrollált laboratóriumi körülmények között elemzéseket, ezek pedig azt mutatták, szoros összefüggés van a vizelet színe és a szervezet által adott kortizol-reakció között. Az erről szóló tudományos publikáció a Journal of Applied Physiology című tudományos lapban jelent meg.
A vizsgálatba 32 egészséges, 18 és 35 év közötti felnőttet vontak be. Mindegyik résztvevőt ugyanazzal stresszelték: egy szimulált állásinterjún kellett résztvenniük, ahol nyilvánosan kellett beszélniük és bírák előtt kellett fejben számolniuk. Bár mindenki egyformán szorongó érzésről számolt be, a kortizol szintje mást mutatott.
Azoknál a résztvevőknél, akiknek a reggeli vizelete 4-es vagy annál magasabb pontszámot ért el a színskálán – ami kiszáradást jelez –, a stresszteszt után 30 percig tartós kortizolszint-emelkedés mutatkozott. A világosabb vizeletű embereknél ugyanakkor nem lehetett statisztikailag szignifikáns kortizolszint-emelkedésről beszélni ugyanazon élmény hatására.
A sötétebb vizelet azt jelzi, hogy a vesék a salakanyagokat koncentrálják a víz megőrzése érdekében, ami azt mutatja, hogy az illető kevés folyadékot fogyasztott. Amikor a szervezet ilyen üzemmódban működik, az erősebb stresszreakciókkal társul. A dolognak van biológiai magyarázata is.
Amikor a folyadékszint csökken, a szervezet egy arginin-vazopresszin (AVP) nevű hormont szabadít fel a víz visszatartása érdekében. Ugyanez a hormon indítja be a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengelyt, amely stresszhelyzetben szabályozza a kortizol felszabadulását. Azoknál, akik rendszeresen kevesebbet isznak, magasabb AVP-aktivitást lehet találni, ami fokozhatja a kortizol felszabadulását stresszes helyzetekben.
A kutatók a résztvevőket a folyadékbeviteli szokásaik alapján osztották csoportokba: akik nagyon keveset fogyasztottak naponta (kb. 1,3 liter), és akik sokkal többet (4,4 liter naponta). Az alacsony folyadékbevitelű csoport következetesen sötétebb vizeletszíneket és magasabb stressz-reaktivitást mutatott, míg a hidratált résztvevők halvány vizeletet és alacsony kortizol-választ mutattak.
A kutatók szerint emiatt a reggeli első vizeletnél megjósolható a napi stressztűrő képesség. A tanulmányban használt táblázat szerint az 1-3 skálába eső színű vizelettel rendelkezők jól hidratáltak, míg a 4 és afölötti szín azt sugallja, hogy az illetőnek többet kellene innia – írja a Study Finds.
Az egészségügyi szakemberek szerint a férfiaknak naponta legalább 2,5, míg a nőknek 2 liter folyadékbevitelre lenne szükségük. Ebbe az étkezéssel – például levessel – bevitt folyadék is beletartozik.
A kutatók szerint erre azért is érdemes odafigyelni, mert ha valakinek túl sokáig marad magas a stresszhormon-szintje, az szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, immunrendszeri zavarok és anyagcsere-problémák kialakulásához vezethet.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
