A kozmetikumok tesztelésére szükség van, hiszen forgalomba kerülésük előtt tudni kell, hogy milyen, esetleg toxikus hatásuk van a bennük lévő részecskéknek. Sokáig állatokon teszteltek krémeket, napvédőket, azonban ezt egyre több helyen (például az EU-ban is) korlátozzák, sőt van, ahol kifejezetten tiltják. Évek óta intenzíven keresik a megfelelő alternatívákat, és úgy tűnik, hogy a Grazi Műszaki Egyetem (TU Graz) és az indiai Vellore Technológiai Intézet (VIT) kutatóinak sikerült az emberi bőrre emlékeztető bőrutánzatokat kidolgozniuk.
Az ilyen bőrutánzatok 3D nyomtatással állíthatók elő, és élő sejtekkel együtt nyomtatott hidrogél készítményekből állnak. A hidrogél tulajdonképpen egy váz, a biológiai szövet szintetikus megfelelője, amely rugalmas, víztartalmú mátrixot biztosít az élő sejtek számára. A mostani megoldásban a hidrogélnek támogatnia kell a bőrsejteket, hogy képesek legyenek szaporodni. Ez az ausztriai csapat feladata. Az indiai kutatók eközben sejttenyészetben tesztelik a 3D-nyomatok ellenállását és toxicitását. Egyúttal figyelemmel kísérik ezeket két-három hétig, ugyanis csak akkor lehet bőrutánzatról beszélni, ha a hidrogélben lévő bőrsejtek két-három hétig fennmaradnak a sejttenyészetben, és bőrszövet alakul ki.
3D-nyomtatott struktúrák emberi keratinocitákkal, ezek két-három hét alatt bőrszövetté fejlődhetnek
Vellore Tehnológiai Intézet/Manisha Sonthalia
Az eredmény olyan szövet, amelyik az emberi bőr háromrétegű szerkezetét és biomechanikáját utánozza. A kutatók megjegyzik, hogy készen állnak arra, hogy első 3D nyomtatott modelljeiket (bőrutánzataikat) nanorészecskék felszívódásának, toxicitásának tesztelésére használják. Ha ez működik, és a csapat tovább tudja optimalizálni a hidrogél készítményeket, valószínűleg alkalmas lehet számos kozmetikai készítmény tesztjére.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
