Kongatják a vészharangot a kutatók, miután kiderült: 71 000 műanyagrészecskét lélegzünk be minden nap
100-szor több mikroműanyagot lélegzünk be napi szinten, mint azt eddig becsülték – mutattak rá francia kutatók.
A műanyagszennyezés korunk egyik legégetőbb problémája, melyet leginkább a műanyaghulladék megfelelő újrahasznosításával lehet kezelni.
A gond csak az, hogy ez az újrahasznosítás is rendkívül komplex: sokféle műanyag van, melyeket nem lehet egyként kezelni, így ezeket külön kell válogatni. A mechanikus szelektálás után jön a kémiai feldolgozás, hogy egy egyetlen anyagból álló massza keletkezzen.
Utóbbival van a gond: ez a folyamat jelentős mennyiségű energiát igényel, ráadásul hatalmas mennyiségű szén-dioxidot, valamint más káros anyagot bocsát ki. Kémiai folyamatok nélkül a kapott műanyag „tisztasága” rosszabb, ami csökkenti az anyag értékét, és gazdaságilag sem éri meg ilyesmit előállítani.
Mindent összevetve, a világon keletkező műanyaghulladék csupán 9 százaléka van újrahasznosítva, 12 százalékot elégetnek, 79 százalék pedig hulladéklerakókban, vagy más, hasonló módon lesz ártalmatlanítva – részletezi az Our World in Data nyomán a koreai Wow Tale.
A Repla nevű startupot épp azzal a céllal hozták létre, hogy megoldja ezt a problémát. Több évnyi kutatás után felfedeztek egy olyan mikroorganizmust a lisztbogarak beleiben, amely képes az összes műanyag megemésztésére. Kivéve a polipropilént.
A cég üzleti modellje arra épül, hogy az újrahasznosításra szakosodott üzemeket olyan biotartályokkal látja el, amelyek ezeket a mikroorganizmusokat használják a csaknem 100 százalékosan tiszta polipropilén előállítására.
Mint a Wow Tale részletezi, miután megtörtént a műanyagok mechanikus szétválogatása a polipropilén tisztaságának növeléséhez, a mikrobiális sejtkultúra hozzáadásával az összes többi műanyagfajtát is le lehet bontani, így kizárólag rendkívül tiszta polipropilén marad vissza.
A Repla szerint a módszerükkel 20 százalékkal több műanyagot lehet újrahasznosítani – ez a mennyiség egyébként hulladékként végezné.
A startup céljai között szerepel a módszer kiterjesztése más műanyagokra is, legyen szó a PET-ről, a PVC-ről vagy sok másról. Az ezekhez szükséges mikroorganizmusok felfedezéséhez jelenleg is pénzügyi támogatókat keresnek – nemrég a Samsung C-Lab inkubátorprogramjába is beválogatták őket, ami nagyban megkönnyítheti a jövőbeni terveik megvalósítását.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
