Kongatják a vészharangot a kutatók, miután kiderült: 71 000 műanyagrészecskét lélegzünk be minden nap
100-szor több mikroműanyagot lélegzünk be napi szinten, mint azt eddig becsülték – mutattak rá francia kutatók.
HVG
Azon lassan már nem is lepődik meg senki, hogy a mikroműanyagok mindenhol ott vannak, és a szervezetünkbe is bekerülnek a fogyasztott ételek és italok révén. A legnagyobb gond a csomagolás, ez a műanyagok fő forrása.
Egy friss tanulmány szerint azonban nem kell enni és inni sem, hogy bekerüljenek a szervezetbe ezek az apró műanyagrészecskék – elég hozzá a levegővétel is. A Toulouse-i Egyetem tudósai számszerűsítették is, hogy egyetlen nap, beltéren hány mikroműanyag-részecskét lélegezhet be.
Ez a szám pedig sokkolóan magas: 71 000 részecske.
Igen, minden egyes nap – a szám a tudósokat is meglepte. A kutatók – akik a megállapításaikat a PLOS One folyóiratban publikálták – 16 beltéri levegőmintát vettek vizsgálataikhoz, a saját otthonaikból és autóikból, majd elemezni kezdte azokat, hogy megmérjék a levegő mikroműanyag-koncentrációját. Az ingatlanok medián-koncentrációja 528 mikroműanyag-részecske volt köbméterenként, az autóknál pedig 2238 részecske volt ugyanez az érték – összegez a Science Alert.
Egyre többször hallani a műanyagok, azon belül is a mikroműanyagok káros hatásairól. Ennek ellenére sokan használnak ilyen edényeket, és sokszor ezekben melegítenek ételeket. Nem is gondolnak arra, hogy mennyire rosszat tesznek ezzel a szívüknek.
Ráadásul a részecskék zöme kellően kicsi ahhoz – 94 százalékuk kisebb, mint 10 mikrométer –, hogy mélyen behatoljon a tüdő szöveteibe. Ezekből, valamint más kutatási adatokból kiindulva becsülték meg a kutatók a 71 000 részecskés számot.
„Ez a koncentráció 100-szor több, mint a korábbi becslések” – hangsúlyozzák a kutatók. A probléma, hogy az emberek az idejük körülbelül 90 százalékát töltik beltéren minden egyes nap – otthon, a munkahelyükön, közlekedési eszközön vagy a boltban. Ezáltal jelentős mennyiségű mikroműanyagnak vannak kitéve.
Hogy mi történik ezekkel a részecskékkel a szervezetbe kerülést követően, az jelenleg még nem ismert pontosan. A tudósok persze hangsúlyozzák: valószínűleg semmi jó. Kutatások szerint növelhetik a rák kockázatát, a termékenységi problémák előfordulását, és sok más egészségügyi gondot is.
A pontos hatások feltárásához azonban sürgősen további kutatásokra van szükség.
Egyre több sérült gyereket, kamaszt, felnőttet gondozó család küzd azzal, hogy nem, vagy nem mindig tudják kiváltani a közgyógyellátásban elérhető pelenkákat. A kínálat kiszámíthatatlan, a támogatott típusok gyorsan eltűnnek, az alternatívák pedig sokszor drágák vagy alkalmatlanok.