A Kaliforniai Egyetem kutatói szerint a klórpirifosz – a világon a legnagyobb mennyiségben felhasznált szerves foszforsav-észter hatóanyag – növényvédő szernek való hosszú kitettség mintegy 2,7-szeresére növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát.
A növényvédő szert Magyarországon is széles körben használták a növények permetezésére és talajfertőtlenítésre. Az Európai Bizottság egy korábbi döntésének köszönhetően 2020. február 16-ig az Európai Unió minden tagállamában visszavonták a méreganyag engedélyét.
Az amerikai kutatók 829 Parkinson-kórral diagnosztizált ember adatait hasonlítottak össze 824 nem Parkinson-kóros emberével. A szakemberek a résztvevők otthoni és munkahelyi címét kombinálták a kaliforniai peszticidhasználati nyilvántartásokkal egészen 1974-ig visszamenőleg, hogy meg tudják becsülni a résztvevők kitettségét.
Ezek alapján kiderült, hogy azoknál, akik a leghosszabb ideig a legnagyobb munkahelyi expozíciónak voltak kitéve, 2,74-szer nagyobb volt az esélye a Parkinson-kór kialakulásának, mint azoknál, akiknél a kitettség minimális volt, vagy épp semmilyen mértékben nem találkoztak a méreganyaggal – összegez a Science Alert. Az erről szóló tanulmány a Molecular Neurodegeneration című tudományos lapban jelent meg.
https://hvg.hu/zhvg/20231116_glifozat_gyomirto_engedelyenek_meghosszabbitasa_europai_bizottsag_mezogazdasag
A kutatók azt is megállapították, hogy a kockázat jelentősen megnőtt az egy évtizednél régebbi expozíció esetében, ami összhangban van a Parkinson-kór kialakulásával – a betegség évekkel a tünetek megjelenése előtt kezdődik.
Annak tesztelésére, hogy az összefüggés ok-okozati összefüggés lehet-e, a csapat egereken és zebrahalakon végzett kísérleteket. A klórpirifosznak kitett egerek mozgászavar jeleit mutatták, agyukban pedig elpuszutltak a dopamintermelő neuronok, ami a Parkinson-kór egyik jellemzője. Emellett olyan fehérjecsomók is megjelentek az agyukban, ami szintén a betegség megjelenésére utal.
A zebrahalakban a méreganyag megzavarta az autofágiát, a sejtek természetes, önmagukat tisztító és újrahasznosító folyamatát. Amikor a kutatók stimulálták az autofágiát, a neuronok védettebbé váltak.
Jeff Bronstein neurológus, a tanulmány szerzője szerint azzal, hogy sikerült megmutatni a két kísérlettel a biológiai mechanizmust, bebizonyították, hogy az összefüggés valószínűleg ok-okozati.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
