Vannak olyan idős emberek, az úgynevezett szuperöregek, akik nyolcvanéves korukban is olyan szellemi állapotban vannak, mint ötven évvel korábban. Mintha elkerülné őket a kognitív hanyatlás. A tudósok évek óta töprengenek azon, hogy miért. Élethosszig tartó szokások, szokatlan agyi hálózatok vagy egyszerű szerencse lehet a háttérben?
Amerikai kutatók nyolc, az öregedéssel foglalkozó tanulmányt, azokon belül pedig 18 ezer ember adatait tették górcső alá. Azt találták, hogy a szuperöregek egy jellegzetes génváltozatot hordoznak, amely megvédi őket az Alzheimer-kórtól – írja a ZME Science a kutatási eredményeknek helyt adó tanulmányra hivatkozva.
Az APOE (apolipoprotein E) gén és az Alzheimer-kór kapcsolata régóta ismert a tudósok előtt. Egyik variánsa, az APOE-ε4 növeli az Alzheimer-kór kockázatát. Az APOE-ε3 semleges változat, míg az APOE-ε2-t az alacsonyabb kockázattal és a lassabb kognitív hanyatlással hozzák összefüggésbe. A Vanderbilt Egyetem Orvosi Központjának kutatói arra voltak kíváncsiak, milyen gyakran jelenik meg a két jelentősebb génváltozat a szuperöregeknél.
Azonosításuk során azokat az embereket választották ki az említett adatbázisból, akik 80 évesek vagy annál idősebbek voltak, nem mutatták demencia jeleit, és a memóriatesztekben magasabb pontszámot értek el, mint az 50 és 64 év közötti kognitívan normális felnőttek. A vizsgálati alanyok kilenc százaléka, 1623 fő felelt meg a szigorú kritériumoknak.
https://hvg.hu/tudomany/20260204_mikrogliak-tevekenysegenek-hatasa-az-agyi-szinapszisokra-alzheimer-kor-agytisztito-sejtek
Az eredmények szembetűnő különbséget mutattak a genetikai kockázat tekintetében. A szuperöregek 68 százalékkal kisebb valószínűséggel hordozták az APOE-ε4 gént, mint a 80 éves vagy annál idősebb Alzheimer-kórban szenvedő egyének. Még szembetűnőbb volt a kognitívan egészséges kortársakkal való összehasonlítás. A szuperöregek 19 százalékkal kisebb valószínűséggel hordozták az APOE-ε4-et, mint a hasonló korcsoportba tartozó, normális kognitív öregedést mutató felnőttek. A megfigyeléses tanulmány adatai tehát arra utalnak, hogy a „szuperöregek” genetikailag különböznek a többi felnőttől.
„Bár minden felnőtt, aki eléri a 80. életévét anélkül, hogy klinikai demencia diagnózist kapna, kivételes öregedést mutat, tanulmányunk arra utal, hogy a szuperöreg fenotípus felhasználható egy különösen kivételes, az Alzheimer-kórra csökkent genetikai kockázattal rendelkező legidősebb felnőttek csoportjának azonosítására” – írták a kutatók.
https://hvg.hu/tudomany/20260205_genetika-szerepe-az-elettartamban-longevity
Mindez persze nem jelenti azt, hogy akiben ott vannak a „rossz gének”, az menthetetlenül Alzheimer-kóros lesz. Az életmód ugyanis legalább olyan fontos, mint a gének. Még ha valaki nem is „született szuperöreg”, utánozhatja azok szellemi rugalmasságát azzal, hogy fizikailag aktív marad (ami szó szerint kiüríti a méreganyagokat az agyból), és társasági életet él, hogy megakadályozza az idegpályák berozsdásodását. A rossz táplálkozás vagy az alváshiány okozta krónikus gyulladás felülírhatja a jó genetikát, míg a „tiszta” életmód hosszú évekig késleltetheti a tüneteket annál, akiben ott van a kockázatos ε4 gén.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
