Ha este tízkor ugyanazt esszük meg, amit délben ettünk volna, a szervezetünk nem feltétlenül reagál ugyanúgy. Ennek egyik oka, hogy biológiai szempontból reggel és este „nem ugyanazok” az emberek vagyunk. A késői étkezés ezért nem feltétlenül jó ötlet: a kutatások szerint érdemes a nagyobb étkezéseket inkább a nap korábbi részére időzíteni.
A bél–agy tengely működése ma már nem pusztán tudományos érdekesség: egyre több kutatás bizonyítja, hogy a bélrendszer és a bélmikrobiom közvetlen hatással van a mentális egészségre, a hangulatra és a stresszkezelésre. Vajon tényleg a „második agyunk” irányítja, hogyan érezzük magunkat nap mint nap? És ha igen, mennyiben múlik mindez azon, mit eszünk? A válaszok nemcsak meglepőek, hanem a mindennapi döntéseinket is alapjaiban változtathatják meg.
A húsvéti menü sokak számára egyet jelent a sonkával, a majonézes salátákkal és az édességekkel, pedig ezek könnyen túlterhelhetik a szervezetet. A túlzásba vitt ünnepi étkezés puffadást, fáradtságot és emésztési problémákat is okozhat, még akkor is, ha csak néhány napig tart. Vajon tényleg le kell mondani a klasszikus húsvéti ételekről az egészségesebb életmód érdekében, vagy létezik egy jobb egyensúly? Dietetikussal beszélgettünk arról, hogyan lehet a húsvéti asztal egyszerre hagyományos és egészségesebb.
Spanyol és olasz kutatók arra jutottak, hogy az eddigi vizsgálatok alapján lehet valamilyen kapcsolat a bél mikrobiom és a demencia között.
Nem mind egzotikus és drága, de mindegyik segít fenntartani a bélmikrobiom egyensúlyát. Az alábbi élelmiszerek gyakori fogyasztását javasolja a gasztroenterológus és a dietetikus is.
Gondolja át az étrendjét és az életmódját, valamint azt, hogy min tud változtatni! Szerkesztett részlet a Bél című könyvből.
Az egészséges táplálkozás fogalma túl van misztifikálva – állítja Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember, funkcionális táplálkozási referens. Viszont létezik egy meglehetősen egyszerű sorvezető, amelyet, ha követünk, jól és jót tudunk enni. A Brain Baron előadó szakemberrel beszélgettünk arról, hogy érdemes-e táplálkozási irányzatokat követni, szedjünk-e vitaminokat, és meddig tűri a szervezetünk a visszaéléseket. Győző-Molnár Anna elárulta azt is, hogy mi az, amit semmi esetre sem tenne be a bevásárlókosarába.
Kanadai kutatóknak sikerült feltérképezniük azt a folyamatot, ami oda vezet, hogy a szervezet agresszíven reagál az elfogyasztott gluténre.
Szórakoztató és tanulságos film készült a Bélügyek című sikerkönyv szerzőjével arról, hogy milyen élőlényeknek ad otthon a szerveztünk, és miért fontos, hogy gondoskodjunk arról, hogy ők is jól érezzék magukat.
Mi az a mikrobiom és mi a kapcsolata az egészségünkkel? Miért kell ezzel foglalkozni? Miért jó ötlet a koplalás és miért kulcsélelmiszer a nyers zöldség? Legyen-e dietetikusunk? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Dr. Schwab Richárd gasztroenterológussal és Dr. Tkacsik Márta elméleti matematikussal, a Patikakert Ökogazdaság alapítójával.
Mi lenne, ha azt mondanánk, hogy azok az emberek, akik már attól is híznak, hogy ránéznek egy salátára, evolúciós sikertermékek? Vagy ha arról beszélnénk, hogy a kalóriahiány, az időszakos böjtölés akár élethosszabbító hatású is lehet? A táplálkozásunkkal, a fogyással, az alkoholfogyasztással kapcsolatos viszonyunkat és gondolkodásunkat huzalozzuk újra Schwab Richárd belgyógyásszal, gasztroenterológussal.
A bogarak 93 százaléka kijutott az őt lenyelő béka emésztőrendszeréből 4 órán belül.
Egy kanadai kutatás szerint az otthoni fertőtlenítőszerek gyakori használata miatt akár még túlsúlyos is lehet a gyerek. Az ok a bélflóra egyensúlyának felborulásában keresendő.
A "második agy" néven is emlegetett enterális idegrendszer az emberek szervezetében is jelen van. Most egy állatkísérlet során képalkotó eljárással azonosították a működését.
Sport előtt válasszunk stabil energiaforrásokat, a regenerálódás folyamatát pedig támogassuk a helyes edzés utáni táplálkozással. Az aktív mozgást követő 30-60 percben a szervezet az egyes bevitt tápanyagokat sokkal jobban hasznosítja. Elmeséljük, mit együnk, és mikor.
Mostanában mindenki a chia-magról beszél, de napi 15 grammnál nem kellene többet enni belőle. Chia-puding vagy chia-joghurt nem is lenne árusítható.
Számos fórumon hallhatunk a rostdús ételek fogyasztásának jelentőségéről, és arról, hogy ideje áttérni a rostban gazdag étrendre. Ugyanakkor tudjuk-e pontosan, hogy ilyenkor miről is van szó? Csak egy újabb gasztrotrend, amit épp az egészséges életmód egyik divatirányzata, amit hamarosan felvált egy másik? – Nem feltétlenül, sőt.
Lassabban égeti a kalóriákat a stresszes ember szervezete, és lassul az emésztése, így ugyanattól az ételtől könnyebben hízik, mintha nyugodt lenne – derül ki egy amerikai kutatás eredményeiből, amelyet nők körében végeztek.
Az étrendi szokásaink jelentősen befolyásolják bélbaktériumaink "jólétét" - közölték csütörtökön amerikai kutatók a Science tudományos magazinban ismertetett tanulmányukban.
Ezernél több baktériumfajt mutattak ki az emberi emésztőrendszerből kínai genetikusok. A pekingi kutatócsoport 124 dán és spanyol embertől származó székletminta genetikai elemzését végezte el. Minden egyes baktérium DNS-ét szekvenálták, meghatározták genetikai állományukat.
