Az idei első negyedévben 2,3 milliárd forint ellopását akadályozta meg az Erste, amely tízből nyolc esetben ki tudta szűrni az ügyfelei ellen irányuló pénzügyi támadásokat, csalárd tranzakciókat. A bank jelenleg egy mesterségesintelligencia-alapú, öntanuló csalásmegelőző rendszeren dolgozik, miközben hangsúlyozza: digitális platformja már most is több funkcióval védi az ügyfeleket.
Az Erste az idei első negyedévben 7,3 ezer csalási kísérletet regisztrált, a bűnözők által így megszerezni kívánt összeg elérte a 2,8 milliárd forintot. A visszaélésekből 5,9 ezer kötődött a bankkártyákhoz összesen félmilliárd forint értékben, míg átutalással 1,4 ezer alkalommal próbálták megszerezni az ügyfelek pénzét, összesen 2,3 milliárd forintot – ismertette Zsiga Krisztina, az Erste kockázatkezelési vezérigazgató-helyettese.
Bár kártyás visszaélésből több van, a nagyobb veszélyt azok az esetek jelentik, amikor a csalók akár a saját gépükről, akár távoli eléréssel az ügyfél eszközéről férnek hozzá annak netbankjához.
Az átutalásos csalási próbálkozások átlagos összege jóval magasabb, mint a kártyás visszaéléseké: míg az előbbinél az átlag összeg idén január és március között már az 1,6 millió forintot is meghaladta, a bankkártyák esetében ez 84 ezer forint volt csalásonként.
Az Erste ma már tízből nyolc visszaélési kísérletet ki tud szűrni, ami azt jelenti, hogy a bank az idei első negyedévben az említett 2,8 milliárdból 2,3 milliárd forint ellopását akadályozta meg. A bank közlésében hangsúlyozza: náluk kevesebb csalási kísérlet történik, mint amennyi az Erste piaci részesedése alapján várható lenne. Míg a megakadályozott kísérletek arányában fordított a helyzet: több visszaélést sikerült megfogni, és az ügyfelek számára nagyobb összeget megóvni, mint azt a bank piaci részesedése alapján gondolni lehetne.
A bűnözők számára sikerrel végződő ügyek jellemzően olyan átutalási csalások voltak, amelyben az elkövető lényegében „fogta az áldozat kezét”, végigvezette a folyamaton. A csalók gyakran a pszichológiai manipuláció eszközével élnek, ráveszik az ügyfelet, hogy saját maga indítson kifizetést. Ilyen gyakori módszer az utóbbi időben a befektetéses csalás: a magukat tanácsadónak kiadó bűnözők kezdetben kisebb, majd egyre nagyobb összegek befektetésére veszik rá áldozataikat, akik nem ritkán hamis weboldalakon „követhetik”, hogyan gyarapodik a pénzük. A csalók sokszor már arra is felkészítik az áldozatot, mit mondjon a bank munkatársának, ha az a gyanús tranzakció felől érdeklődik.
A pszichológia felfedezései segíthetik az internetes csalókat abban, hogy becserkésszék az áldozatukat, és pénzt csikarjanak ki belőle. Ha elég precízen tartják magukat a pszichológia törvényeihez, akkor művelt, intelligens embereknél is sikert érhetnek el. Az alkalmazott trükkök egy külső szemlélő számára azonnal szemet szúrnak, belülről megélni a csalást azonban egészen más helyzet.
Az Erste évek óta használja és folyamatosan fejleszti saját, valós idejű csalófigyelő rendszerét, míg jelenleg egy mesterségesintelligencia-alapú, öntanuló csalásmegelőzésen dolgozik a bank. A pénzintézet közlése szerint az Erste digitális platformja is több megoldással segíti megóvni az ügyfelek pénzét: az utalási- és kártyalimitek állításától a tranzakciós-, valamint a hitelesítési vagy értesítési adat változásáról szóló értesítéseken át a kimenő hívások push üzenetes azonosításáig.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
5 071 632 000 forint, 2 658 350 euró, 1 257 100 dollár.
