Felsorolni is nehéz lenne, hányféle módon próbálják a bűnözők megszerezni az ember adatait, majd azok segítségével a pénzét. Az internet nyújtotta arctalanság és névtelenség – vagy még inkább a kamu profilok használata – pedig magabiztossá teszi őket.
Bár ilyen jellegű felmérés itthon még nem készült, de meg merjük kockáztatni: egy ügyesebb csaló azok jelentős részét is képes lehet átverni, akik úgy gondolják magukról, minden szitán átlátnak. Merthogy bármennyire is kézenfekvő lenne a magyarázat, a hiba nem – vagy legalább is nem csak – az éberség hiányában keresendő. A csalók ma már nem egyszerűen hazudnak a siker érdekében: olyan pszichológiai hadviselést folytatnak, amellyel a legelemibb ösztönöket veszik célba. A végeredményt jól ismerni: kicsalt milliók, leürített bankszámlák, lopott adatokkal lebonyolított internetes vásárlások.
Magyarok ezrei járnak pórul minden hónapban
A Magyar Nemzeti Bank összesítése szerint 2023-ban csak a banki csalások során 18 296 magyart károsítottak meg úgy, hogy megszerezték a csalók a bankszámlához tartozó adatokat. Mindez azt jelenti, hogy naponta 50 ember esett a bűnözők áldozatává, akinek összesen 23 milliárd forintnyi kárt okoztak. Ez az összeg 2022-ben még csupán 9 milliárd forint volt, vagyis egy év alatt több mint két és félszer nagyobbat kaszáltak a csalók. A mindennapok tapasztalatai alapján az sejthető, hogy a trend nem tört meg, és most már havonta ezrek esnek áldozatul.
A tavalyi statisztika átlaga ijesztő, még nagyobb családi kasszák is megérezhetik:
azok a magyarok, akiket átvertek a neten, átlagban 1 257 105 forintot veszítettek el.
A legújabb kor online csalásaival az is gond, hogy az érintettek ritkán kapnak kártérítést. Ha tetszik, hanem, ez teljesen érthető: ugyanis a csalók nem ellopják az adatokat, hanem az áldozatok maguk árulják el azokat.
De hogyan lehetnek ennyire sikeresek az elkövetők?
https://hvg.hu/itthon/20231229_alvasarlas_edeleny_online_csalas_lopas_banki_adatok
Képzik magukat
„Csaló és csaló között is van különbség, méghozzá nem is kevés” – mondja a hvg.hu-nak Makai Gábor klinikai szakpszichológus, aki szerint a bűnözőket az különbözteti meg egymástól, hogy mennyire szeretnének nagyot kaszálni egy átveréssel. A szakember erre az autótolvajok régebb óta velünk élő világából hoz példát. „Ha valaki úgy akar autót lopni, hogy betöri a szélvédőt és megpróbálja összekötni a vezetékeket, akkor legfeljebb középkategóriás járművet tud meglovasítani. Ha azonban a luxusautókra hajt, akkor képeznie kell magát: ismernie kell a jármű gyenge pontjait, és olyan eszközöket kell tudnia alkalmazni, amik megkerülik a biztonsági rendszereket.”
A szakember úgy látja, a csalók közül az, aki szeretne nagy sikeraránnyal dolgozni, szinte biztosan folyamatosan fejleszti pszichológiai műveltségét, és jól ismeri az emberi viselkedés aspektusait. „Tulajdonképpen mindegy, hogy banki csalásról, a Facebookon elkövetett átverésről, vagy szédelgésről van szó, a csalók minden esetben kifinomult pszichológiai technikát alkalmaznak” – véli Makai.
Fontos megjegyezni, hogy természetesen nem azokról a „betanított munkásokról” van szó, akik egy pontos forgatókönyvet követve állnak a vonal/levél másik végén, hanem a mögöttük állókról.
Érzelmi presszió
Hasonlóan látja a helyzetet Mike Johnstone, az ausztrál Edith Cowan Egyetem tudósa is. A The Conversation tudományos magazinban megjelent cikkében arról ír, a csalók minden esetben megpróbálják kihasználni legmélyebb emberi sebezhetőségeket, és megkerülik a racionális gondolkodást.
Ezzel impulzív döntésre kényszerítik a kiszemelt áldozatot, amit az emberek érzelmi alapon hoznak meg.
Jó példa erre az az átverős módszer, amit néhány éve alkalmaztak tömegével a bűnözők: egy egyébként drága terméket kínáltak fillérekért egy megbízhatónak tűnő oldalon keresztül. A pszichológus szerint mivel minden ember szeretne jó üzletet kötni, ezért nyitott szemmel járunk a világban, és folyamatosan figyeljük az akciókat. Ha egy márkás napszemüveget vagy cipőt 70–80 százalékkal olcsóbban kínálnak valahol, arra már az is felkapja a fejét, aki egyébként nem is keresett ilyesmit.
„Ilyenkor van egy pillanat, amikor az emberi gondolkodás megtorpan. Ez az a hatás, amire a csalók várnak: torzul az észszerű, logikus gondolkodás, és elkezdünk hinni a szemünknek. Ezzel együtt háttérbe szorul a veszélyérzet is, így egyre kevesebb dolog tudja figyelmeztetni a leendő áldozatot” – magyarázza a mögöttes mechanizmust Makai.
A szakember szerint amikor valaki már érzelmileg is bevonódott, magyarán sikerül nála elérni, hogy beleélje magát abba, hogy ő rendelkezik az adott tárggyal, akkor már szinte biztosan jön a cselekvés is, vagyis kifizeti az adott terméket. Ez a helyzet torz megítélésének csúcspontja.
A legtöbb esetben viszonylag gyorsan érkezik a felismerés, hogy valami nem stimmelt az üzlettel. Ekkora azonban már késő, mert az áldozat vagy ténylegesen fizetett a termékért, vagy megadta az összes olyan adatát, amelyekkel hozzáférhetővé vált a pénze.
A lényeg a gyorsaság
De mi a helyzet abban az esetben, ha valaki nem vásárolni, hanem eladni szeretne valamit? A Facebook Marketplace jelenleg valóságos paradicsom a csalók számára, szinte nem lehet úgy terméket meghirdetni, hogy arra ne jelentkezzen rögtön egy csaló kamuprofilja. A lényeg pedig éppen ez: a gyorsaság.
https://hvg.hu/tudomany/20240522_facebook-marketplace-csalas-atveres-hamis-banki-oldalak
A bűnözők ilyen esetben is az érzelmekre próbálnak hatni, de másként, mint a vásárlás esetén.
„A saját baráti körömben is van olyan, aki majdnem bedőlt a csalóknak. Az illető azt mondta, nem akart foglalkozni az eladási procedúrával, nem akart napokig beszélgetni és alkudozni, csak túl akart jutni az adásvételen” – meséli a pszichológus.
A csalók is pontosan tudják, hogy vannak ilyen eladók, így egy algoritmus segítségével felkutatják a friss hirdetéseket, majd azonnal jelzik, megvásárolnák az adott terméket. Ez persze sosem fog megtörténni, de nem is ez a céljuk: sokkal inkább az, hogy kicsalják az áldozatból a bankszámlájához tartozó adatokat.
„Egy ilyen beszűkült tudatállapotban elveszik a racionális gondolkodás, és csak sodródunk az árral. Fel sem tűnik, hogy miért kellene megadni egy eladáshoz a bankkártyához tartozó CVC-kódot, vagyis azt a háromjegyű számot, amivel egyébként az internetes vásárlásokat lehet lebonyolítani” – mondja Makai.
Mike Johnstone szerint ezzel a pszichológiai trükkel más átverések esetén is találkozni lehet. Ilyen például az, amikor telefonon keresztül keresik meg a gyanútlan áldozatot, és azt próbálják meg elhitetni vele, hogy egy hozzátartozójával baj történt. Ilyen esetben egyszerre keltenek félelmet és helyezik nyomás alá az illetőt, hogy minél gyorsabban döntsön. Ez a párosítás nagyon könnyen kiüti a racionális gondolkodást.
https://hvg.hu/360/20230926_alvilag_kiberbunozes_online_internetes_csalas_hacker
Egy másik esetben a csalók a tapasztalatlanságra építenek. A használt ruhák, cipők és kiegészítők piacterén, a Vinteden gyakran a frissen regisztrált felhasználók első eladásaira vadásznak, akik nagy valószínűséggel még nem tudták teljesen kiismerni a platform működését. Mivel az eladó és a vevő közötti kommunikációt egy automata fordító segíti – a két fél ugyanis nem mindig él ugyanabban az országban –, így még a nyelvhelyesség hiányát sem lehet figyelmeztető jelnek tekinteni.
„Az eladó ilyenkor megörül neki, hogy milyen gyorsan és gördülékenyen megy az üzletkötés, a siker pedig azonnal pozitív érzéssel tölti el őt. A racionális gondolkodás itt is kikapcsol, így könnyen megszerezhetik a banki adatokat a csalók” – jegyzi meg a pszichológus.
Sárkány ellen sárkányfű: olvasson több pszichológiát!
Bár a pszichológiai trükkök kivédése nem könnyű feladat, ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem lehet védekezni ellene. Makai szerint a kulcs az edukációban rejlik. „Amikor elterjedtek a bankkártyák Magyarországon, az embereket meg kellett tanítani helyesen használni azokat. Ennek része volt az is, hogy ne tartsuk a pénztárcában a hozzá tartozó PIN-kódot, mert azzal lehetőséget adunk a tolvajoknak, hogy leemeljék a pénzt a számláról. Mára eljutottunk oda, hogy ilyesmi csak ritkán fordul elő” – foglalja össze a lényeget a pszichológus.
Ha sikerül megismerni a pszichológiai trükköket – legyen szó nyomásgyakorlásról, az érzelmek bevonásáról vagy a bizalom elnyerésére irányuló kísérletről –, akkor mindegy, milyen történetet kerítenek a csalók köré, az esetek többségében nem fogják tudni átverni a kiszemelt áldozatukat.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Pénzvédelmi leckék
Kézzelfogható példákkal mutatja be cikksorozatunk, milyen veszélyek leselkednek a netezőkre – a lakosságra és az üzleti szereplőkre egyaránt. A célunk az, hogy mindenki átérezze, milyen kockázatoknak van kitéve, de mutatunk olyan trendeket, eszközöket, tippeket is, amelyekkel aktívan védhetik magukat a kibertérben.
