Ukrajna védelmi ipara az elmúlt években egyre inkább olyan fegyvereket kezdett el gyártani, amely a nyugati társaikhoz hasonló harctéri képességekkel bírnak, de annál jóval olcsóbbak – írja a Techradar. Az egyik ilyen a Fire Point által készített Flamingo nevű cirkálórakéta, amely a The Atlantic jelentése szerint nagyjából kétszer olyan messzire tud repülni, mint az amerikai Tomahawk, miközben nagyobb hasznos teher szállítására is alkalmas. Mindezt nagyjából felannyiért, mint amennyibe az amerikai eszköz kerül.
A céget alapító Denys Shtilerman szerint a vállalata jelenleg naponta nagyjából 200 nagy hatótávolságú drónt gyárt, valamint akár három Flamingo rakétát is össze tud szerelni. A fegyver részben azért is lehet olcsóbb az amerikai egységhez képest, mert a régebbi szovjet repülőgépek átalakított hajtóművét használja az új meghajtás helyett.
A rakéta a hagyományos alumíniumötvözetek helyett szénszálas konstrukcióra épül, míg a drón szárnyai könnyű habot is tartalmaznak.
Shilterman szerint mindezt azért csinálják így, mert az alapvető műszaki követelményeken túl minden más tartósság tulajdonképpen pénzkidobás.
https://hvg.hu/tudomany/20260720_orosz-ukran-haboru-iranytu-dron
Ez a megközelítés élesen eltér számos hagyományos nyugati fegyvergyártási elvétől, ahol a hosszú élettartam gyakran felülírja a gazdaságosságot a fejlesztési döntések során. Ugyanakkor a költségek csökkentésére irányuló igény már az amerikai védelmi vállalatokat is kezdi elérni. A Lockheed Martin például nemrég mutatta be a PAC-3 Adapted Capability Effector (ACE) nevű elfogó rakétát, amelynek gyártása kevesebb mint fele annyiba kerül majd, mint a jelenleg több mint 4 millió dollárért gyártott PAC-3 MSE.
Mindez azt mutatja: a gyártók kezdik felismerni, hogy az olcsó, tömeggyártású fegyverek is lehetnek olyan értékesek, mint a technikailag jobb, de drágább társaik.
A Flamingo alacsonyabb gyártási költsége nemcsak az orosz–ukrán háborúban jöhet jól, minden valószínűség szerint a befektetőket is vonzani fogja majd. Európa már el is kezdte ezt a fajta közeledést.
Ezek a partnerségek valószínűleg nem korlátozódnak majd a beszerzésre, mivel a gyártási ismeretek és technológiák, valamint a mérnöki szakértelem megosztása gyakran együtt járnak a védelmi vállalatok közötti hosszú távú ipari együttműködéssel.
Shilterman üdvözölte ezt az irányt, és úgy véli, Európának nem kell az Egyesült Államokra támaszkodnia a védelmét illetően, mert képes lehet a saját védelmi pajzsát kiépíteni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
