Az idei nyár megmutatta, milyen súlyos hatása van a globális felmelegedésnek. A hőhullámok hatására nemcsak, hogy nem esett eső, de gyakorlatilag olyan aszály alakult ki, hogy a Hungaromet térképe Szegednél már ki is akadt. Kínai kutatók most arra figyelmeztetnek, hogy ez a helyzet az idő előrehaladtával csak még rosszabbá válhat.
A Kínai Erdészeti Akadémia tudósai által vezetett kutatócsoport számításai szerint a 21. század végére a Föld szárazföldjének mintegy 40 százaléka lehet olyan terület, ami súlyos mértékben kiszárad. Megállapításaikat az Environmental Research Letters című tudományos folyóiratban közölték.
A dologban van azonban egy csavar: a globális felmelegedést okozó légköri szén-dioxid valójában lassítja ezt a folyamatot.
Normál esetben azokon a területeken, ahol nem esik az eső, de a növényzet folyamatosan párologtat, jelentős vízhiány alakul ki. A túl sok szén-dioxid hatására azonban a növények gázcserenyílásai bezárulnak, így jóval kevesebbet párologtatnak, ami a talaj lassabb kiszáradását eredményezi – magyarázza cikkében a Science Alert.
https://hvg.hu/tudomany/20260903_globalis-felmelegedes-klimavaltozas-masfel-fok
Hogy hol és milyen mértékben alakulhatnak ki ilyen száraz területek, azzal kapcsolatban eltérő a tudósok álláspontja, mivel eltérő mérési technikák állnak rendelkezésre ennek megállapításához. A kínai kutatók azonban a közös nevező megtalálását sürgetik.
Munkájuk során a kutatók frissített klímamodellt használtak a száraz területek jelenlegi globális eloszlásának feltérképezésére és a jövőbeni terjedésük előrejelzésére.
Az elemzéshez a terület szárazságát az úgynevezett ariditási index (AI) alapján határozták meg. Az egy olyan mutató, amely egy adott terület éghajlatának szárazságát vagy nedvességét fejezi ki, és a régió csapadékmennyiségéből, valamint a potenciális evapotranszspirációból (PET) számítják ki. Utóbbit a talajból történő párolgás és a növények által leadott vízmennyiség együttes összege adja.
A kettő érték hányadosa adja ki az AI-t, a kutatók pedig úgy számoltak, hogy 0,65-ös érték alatt már kiszáradt területről lehet beszélni.
https://hvg.hu/tudomany/20260902_jeger-jegkarmerseklo-rendszer-leallitas-csapadekmennyiseg-augusztus
A kutatók az elemzésük során a szén-dioxid szintjét is figyelembe vevő PET-tel számoltak. A kutatók előrejelzése szerint a jövőben a száraz területek globálisan a Föld szárazföldi területének 39,31–40,28 százalékát fogják kitenni 2071 és 2100 között, attól függően, hogy melyik üvegházhatásúgáz-kibocsátási forgatókönyvet alkalmazzák.
A legnagyobb növekedést a hiperszáraz zónák mutatják, azok, amelyek jelenleg Algériában, Líbiában és Szaúd-Arábiában találhatók.
Bár a 40 százalék ijesztően maga, még elmarad attól az 56 százalékos becsléstől, amit korábban egy másik számítás adott eredményül.
A kutatók szerint a legnagyobb változás Ausztráliában lesz megfigyelhető, majd ezt követi Brazília, de Afrikában is jelentős átalakulásra lehet számítani.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
