A gyermekeknél és a serdülőknél a GLP-1-alapú gyógyszerek – mint például az Ozempic – alkalmazása nem teljesen kockázatmentes. Az amerikai Északnyugati Egyetem kutatóinak vizsgálata azt mutatja, hogy ezeknél a fiataloknál esetenként tápanyaghiány alakulhat ki, ami komoly problémát jelenthet, ha nem figyelnek fel rá idejében.
A kutatók arra jutottak, hogy majdnem minden hatodik esetnél diagnosztizáltak valamilyen hiányállapotot. Az eredmények azt mutatják, az orvosoknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk az ilyen kezelésben részesülő gyermekek táplálkozási állapotára. Az eredményeket a Childhood Obesity című tudományos lapban publikálták.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a gyermekkori elhízás világszerte komoly problémát jelent. A szervezet adatai alapján 2025-ben mintegy 188 millió gyermek volt érintett világszerte, és először fordult elő, hogy több elhízott gyermek élt a világon, mint alultáplált.
A gyermekkori elhízás azért is rendkívül veszélyes, mert felnőttkorban növeli a cukorbetegség, a daganatos megbetegedések, a stroke, a szívbetegségek, valamint más krónikus állapotok kialakulásának kockázatát.
https://hvg.hu/tudomany/20230304_elhizastudomanyi_vilagszovetseg_elhizas_tulsuly_jelentes_vilag_lakossaganak_fele_lehet_elhizott_gyermekkori_elhizas
A GLP-1-alapú gyógyszerek hatékony kezelési lehetőséget kínálnak az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőknek, beleértve a gyermekeket is – ugyanakkor még mindig sok a tisztázatlan kérdés, hogy ezen készítmények alkalmazása milyen mellékhatásokkal járhat a gyerekeknél.
A most elvégzett kutatásban a tudósok valós klinikai környezetből, nagyméretű adatbázisból származó információkat elemeztek. 2017 és 2022 között mintegy 2000 olyan 10 és 17 év közötti gyermeket azonosítottak, akiknél GLP-1-kezelést kezdtek meg, és akiknek az orvosi dokumentációjában nem szerepelt korábban fennálló hiányállapot.
A GLP-1-kezelés megkezdését követő egy éven belül ugyanakkor a vizsgált gyerekek mintegy 17 százalékánál diagnosztizáltak valamilyen hiányállapotot vagy annak szövődményét, például vérszegénységet. A leggyakoribb diagnózis a D-vitamin-hiány volt (12 százalék), amelyet a táplálkozási eredetű vérszegénység (1,55 százalék) és a vashiányos vérszegénység (1,44 százalék) követett.
Fontos, hogy a mostani vizsgálat csupán megfigyeléseken alapult, vagyis nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a hiányállapotot egyértelműen a GLP-1 okozta. Az ugyanakkor egyértelműnek tűnik, hogy az ilyesfajta fogyás növeli a tápanyaghiány kialakulásának kockázatát.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
