A korábbi vizsgálatok már mutattak ki összefüggést a kávé illata, valamint a hangulat, a memória, a stressz és az agyi aktivitás változásai között. Ezeket a reakciókat azonban általában külön-külön vizsgálták, így megválaszolatlan maradt a kérdés: amikor a kávé hatással van az ember közérzetére, akkor az agy és a test egyszerre reagál-e?
A kérdést most a japán Showa Gyógyszerészeti Egyetem kutatói próbálták megválaszolni, a vizsgálatukba 20, 20 és 29 év közötti egyetmistát vontak be. A kutatók figyelemmel kísérték a résztvevők hangulatát, monitorozták az agyhullámaikat, a pulzust és a szívritmus-variabilitásukat – mindezt akkor, amikor a frissen főzött kávé mellett ültek, de még nem itták meg azt.
https://hvg.hu/tudomany/20260428_kavezas-hatasa-koffeines-koffeinmentes-kave-melyik-a-jobb
A kutatók 20 gramm őrölt kávét főztek le 400 milliliter, 85 Celsius-fokra melegített vízzel. Az italt egy üvegkancsóba töltötték, amelyet minden résztvevőtől körülbelül 50 centiméterre helyeztek el. Az önkénteseknek nem volt más dolguk, mint ülni és normál ütemben lélegezni, miközben az illat szétterjedt a helyiségben.
A vizsgálat előtt és után egy kérdőívet töltettek ki velük, amelynek célja az volt, hogy felmérje a feszültség és a szorongás, a depresszió és a lehangoltság, a düh és az ellenségesség, valamint az energikusság, a fáradtság és a zavarodottság mértékét. Az agyi aktivitást és a pulzust hordozható fejpánttal rögzítették, míg a szívfrekvencia-variabilitást (a két szívdobbanás között eltelt idő) egy külön viselhető eszközzel mérték.
A résztvevők öt perccel később már kevesebb negatív érzésről számoltak be, és változás mutatkozott egy, a relaxációval összefüggő EEG-értékben, ugyanakkor a szívműködésük változatlannak tűnt.
Kiderült, hogy az ötperces „aromaterápia” után a résztvevők hangulatzavarait mutató pontszámok csökkentek. Az önkéntesek összességében kisebb mértékű fáradtságról, feszültségről, szorongásról, zavarodottságról, depresszióról és levertségről számoltak be.
https://hvg.hu/tudomany/20260812_kavefogyasztas-jotekony-hatasai-kutatas-helyes-fizesi-technika-sziv-egeszsege
A kutatók azt találták, hogy a statisztikai korrekciók után a fáradtság, a feszültség és szorongás, a zavarodottság, valamint a depresszió és levertség mértékének csökkenése továbbra is szignifikáns maradt.
Kiderült ugyanakkor az is, hogy a résztvevők energiaszintje nem nőtt érdemben. Az eredményeket a Nutrients című tudományos lapban közölték.
Érdekesség, hogy nem feltétlenül azoknál a résztvevőknél változott a legnagyobb mértékben az EEG, akik a hangulatuk legjelentősebb javulásáról számoltak be. Egyéni szinten nem mutatkozott szignifikáns összefüggés a hangulat, az agyi aktivitás, a pulzus és a szívfrekvencia-variabilitás változásai között.
A kutatók szerint a látott eredmények alapján nem nehéz elképzelni, hogy miért változik meg az ember hangulata, ha megérzi a kávé illatát. A szaglás szorosan kapcsolódik az érzelmekért és az emlékezetért felelős agyi rendszerekhez, így egy ismerős illat felidézhet egy személyt, helyszínt vagy érzést, még mielőtt tudatosan azonosítaná az ember magát az illatot.
A kávéhoz számos asszociáció társul. Illata jelezheti a reggelt, a melegséget, a munkaszünetet, egy baráttal folytatott beszélgetést, de magát a koffeinfogyasztás ígéretét is.
A vizsgálatnak ugyanakkor vannak korlátai. Amellett, hogy csupán 20 fővel végezték el azt, nem volt kontrollcsoport, és nem volt olyan sem, hogy az önkénteseknek egy másik illatra, vagy egy illatmentes szobára kellett volna „reagálniuk”.
Emiatt az is lehet, hogy már maga az 5 perces csendes pihenés is jótékonyan hatott a közérzetükre. A tudósok nem mérték fel azt sem, hogy az alanyok milyen gyakran fogyasztottak kávét, szerették-e azt, mennyire ismerték az illatát, illetve milyen volt a szaglóképességük.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
