Aki szeret reggelente kávézni, az biztosan tapasztalta már, hogy már önmagában a frissen főtt kávé puszta illata is képes egy kis életet verni az emberbe. Kutatók most azt próbálták meg kideríteni, hogy milyen módon képes a kávénak pusztán az illata megváltoztatni az ember közérzetét.
Jót tesz a májával az, aki rendszeresen fogyaszt kávét: egy friss kutatás szerint jelentősen csökkenhet többféle májprobléma kockázata is.
Egy friss kutatás szerint a kevesebb alvás mellett is lehetnek káros hatásai annak, ha valaki későn húzza le a nap utolsó kávéját.
Ír kutatók egy speciális vizsgálattal igyekeztek megválaszolni, a kávénak a koffein miatt van-e jótékony hatása a szervezetre.
Szingapúri kutatók egérkísérletekkel mutatták meg, mennyire fontos az agy CA2 nevű régiója, és milyen hatása lehet a koffeinnek akkor, ha az ember nem alszik eleget.
Szlovén és holland kutatók vizsgálata arra jutott, hogy az ébredés szempontjából lényegében mindegy, hogy koffeines vagy koffeinmentes kávét iszik-e valaki reggelente, a hatás ugyanaz lesz.
Amerikai kutatók arra jutottak, hogy ha őrlés előtt némi vizet ad az ember a kávébabokhoz, az jobb ízélményt ad a főzés után.
A könnyű kezelhetőségre, az italválasztékra, no meg tökéletesnek ígért tejhabra hegyezte ki egyik legújabb kávéfőzőjének leírását a Krups. Kipróbáltuk, mit tud egy valódi konyhában az Evidence One kávégép.
Ha szokott kávét vagy teát inni napi rendszerességgel, kapott egy jó hírt: egy friss tanulmány eredményei alapján ugyanis ezáltal csökkent is önnél többféle daganat kialakulásának a kockázata.
Brazil kutatók szerint a kávézaccban lévő szén segítségével kivonható lehet a talajvízből az egyik leggyakrabban használt gyomirtó szer.
Datolyamag, görögszéna, citrom(héj), napraforgómag és sok más is van abban a kávéalternatívában, ami a gyártója szerint pont olyan, mint az igazi. Először viszont 50–50 arányban keverik az igazi kávéval, „tiszta” változatot még nem árulnak.
Kotyogós vagy kapszulás? Szemes vagy őrölt? A kávéfogyasztás elterjedésével a lehetőségeink is kibővültek, főleg az elérhető kávéfőző eszközök tekintetében. A kávé világnapja alkalmából kitérünk pár érdekességre és tudnivalóra.
Szinte mindegy, mikor issza meg az első kávéját, melynek hatása egyénenként változó lehet – ezt hangsúlyozzák a szakemberek arra a feltevésre, hogy ébredés után érdemes várni akár két órát is az első kávéval. De azért néhány dolgot nem árt figyelembe venni.
Még az is a génjeinkbe van kódolva, hogy mennyi kávéra vágyunk egy nap – derül ki egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálatából.
Ha szokott kávézni, akkor az akár napi 8 órányi ülés káros hatásai sem érintik – mutat rá egy friss tanulmány.
A kapszulás kávé kényelmét (és árszínvonalát) hozza, de nem jár hulladékkal, hanem teljes egészében komposztálható.
Több szempontból is fontos lehet a most elkészült, minden korábbinál részletesebb genetikai térkép az araciba kávéfajtáról. Egyrészt finomabb kávékat eredményezhet, másrészt felhasználásával ellenállóbbá is tehető a világszerte veszélyben lévő növény.
A kávé az egyik legkevésbé fenntartható módon előállítható élelmiszer, a termelésének és fogyasztásának néhány eleme azonban zöldebbé tehető. Erre tett kísérletet a Zaccmentő projekt, amely a kávézacc begyűjtésére keres megvalósítható megoldást. De nem kelti-e ezzel azt az illúziót, hogy a jelenlegi életmódunk a hozzá kapcsolódó élvezeti elemekkel fenntartható?
A Texasi Egyetem kutatói szerint a kávézaccban lévő anyag segíthet megvédeni az agyat az olyan neurodegeneratív betegségek ellen, mint az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és a Huntington-kór.
Az újhullámos specialty-kávékultúra már nem is annyira új, de még mindig trendi, és alighanem túlnőtt a belterjes hipszter körökön (ha hipszterek egyáltalán még léteznek). Miért savas az egyik, és miért nem a másik? Milyen íze lesz, ha majdnem egy teljes napig hidegen áztatjuk? Kávékóstolón jártunk.
