Brit és japán kutatók vizsgálata arra jutott, hogy nem a szavakkal, de még csak nem is a nyelvtannal kell kezdeni a nyelvtanulást annak érdekében, hogy sikeres legyen a projekt.
Ha az ember szeretne jól megtanulni egy idegen nyelvet, akkor nem a szavak vagy a nyelvtan magolására kell összpontosítani, hanem a hangzás elsajátítására – vélik a kutatók. A University College London és a japán Tohoku Egyetem tudósai megállapították, hogy a legtehetségesebb nyelvtanulók agya az idegen kifejezéseket nem szavakként, hanem véletlenszerű zajként érzékeli.
Nyelvtanuláskor az emberek általában saját a anyanyelvükben használt hangokon keresztül próbálják megérteni az új nyelvet. Ám minél inkább eltér az idegen nyelv hangzása és kiejtése az anyanyelvi mintáktól, annál nehezebbnek bizonyulhat az új nyelv elsajátítása. Érdekes tény ugyanakkor, hogy a legjobb nyelvtanulók még a legnehezebb kiejtési feladatokat is sokkal könnyebben sajátítják el, mint mások.
Hogy ez miért van így, a kutatók 67, olyan japán hallgató hallásbeli pontosságát vizsgálták meg, akik angolt tanultak. A szakemberek arra voltak kíváncsiak, az önkéntesek mennyire képesek észlelni a nem beszédhangok magasságában, hosszában és tónusában bekövetkező apró változásokat.
Amerikai kutatók vizsgálata arra jutott, hogy az intellektuális elfoglaltság – legyen szó írásról, olvasásról vagy nyelvtanulásról – segíthet csökkenteni az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.
A résztvevők agyának aktivitását fMRI-vizsgálatok segítségével mérték, miközben azok olyan angol magánhangzók megkülönböztetésére tettek kísérletet, amelyek a japán nyelvben nem fordulnak elő – számolt be róla a The Guardian.
A kutatók arra jutottak, hogy minél jobban érzékeli valaki ezeket a változásokat, annál gyorsabban és pontosabban sajátították el az új nyelvek kiejtését. Emellett az is kiderült, hogy a többi nyelvtanulóhoz képest, az idegen nyelvű hangok feldolgozásakor kevésbé támaszkodtak az agy bal oldali szenzomotoros rendszerére. Ehelyett agyi aktivitásmintázatuk ahhoz hasonlított, mintha nem is beszédhangokat dolgozna fel.
Mivel kevésbé zavarta őket az anyanyelvükben lévő hangzások, könnyebben tudták pontosan feldolgozni az új hangokat.
Ehhez képest azoknak, akiknek kevésbé állt rá a fülük a hangok megkülönböztetésére, az agyuk bal oldali, szenzomotoros rendszerét használták. Ők az ismeretlen hangok feldolgozásakor saját anyanyelvük kiejtési mintázatait vették alapul.
Az eredmények azt sugallják, hogy az oktatási intézményeknek át kellene gondolniuk a nyelvtanulási stratégiáikat, és nagyobb mértékben kellene a hangokra összpontosítaniuk a nyelvtan vagy a szókincs elsajátítása helyett.
A kutatás eredményeit a Journal of Experimental Psychology című tudományos lapban közölték.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
