Szicília az olajfák, citrusfélék és... a kávé földje? Egy palermói családnak ez az álma, és a kávétermesztéssel folytatott kísérleteik, a klímaváltozás következtében, egyre sikeresebbek. Projektjük ugyan nem fogja átalakítani az olasz kávéipart, viszont jól jelzi, hogyan rajzolja át a globális felmelegedés a mezőgazdasági földrajzot.
Nem a mediterrán napsütés hiányzott még nem is olyan régen a sikeres szicíliai kávétermesztéshez, három ok is hozzájárult ahhoz, hogy vesztes csata lett volna e növény termesztése azon a környéken. A telek ugyanis hidegek, legalábbis hidegebbek annál, mint amit a kávé trópusi növényként elvisel, különösen az arabica (Coffea arabica) érzékeny fokozottan a fagyra. De nem csupán ez lehet probléma, hanem az is, hogy a mediterrán éghajat elég szélsőséges, amit bizony nem kedvel a kávé. Végül pedig egy kávécserje ugyan megmaradhat egy szokatlan éghajlaton, de ez még nem jelenti azt, hogy rendszeresen és gazdaságosan terem. A sikerhez megfelelő virágzásra, termésképződésre, vízellátásra és a bogyók beéréséhez alkalmas körülményekre is szükség van.
Az elmúlt időszakban azonban sokat változtak az éghajlati körülmények, és ezért is döntött úgy egy palermói család, hogy különös mezőgazdasági kísérletbe kezd. Morettinóék jelenleg szabadban termesztenek arabica kávét. Évente körülbelül 100 kilogramm kávécseresznyét szüretelnek, amiből valamivel több mint 15 kilogramm pörkölt kávébab lesz. Ez persze nem akkora mennyiség, hogy érdemben befolyásolja az olasz kávépiacot, de egy kísérleti termesztés esetében már mindenképpen figyelemre méltó eredmény. Ráadásul egy sokkal nagyobb üzenetet is hordoz: ahogy a Földközi-tenger melegszik, a korábban a trópusi régiókra korlátozódó növények egyre északabbra is elviselik az éghajlatot – mutat rá a ZME Science.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy a kávé egyszerűen északra költözik. A hőmérséklet csak az egyik tényező. A növénynek megfelelő mennyiségű vízre, kedvező talajviszonyokra és a fejlődési szakaszaihoz illeszkedő időjárásra is szüksége van. Egy enyhébb tél önmagában még nem garantálja sikeres szüretet. A szicíliai kísérlet éppen ezért tudományos szempontból is érdekes: azt teszteli, hogy a mediterrán klíma mely részei lehetnek alkalmasak egy olyan növény számára, amelyet eddig elsősorban trópusiként emlegettünk.
A palermói kávénak egyébként ugyanazon az alapvető átalakuláson kell keresztülmennie, mint a hagyományos kávétermő vidékeken termesztett baboknak. Az érett cseresznyét kézzel szedik, feldolgozzák, erjesztik, szárítják és pörkölik. A Morettino család számos feldolgozási technikával kísérletezett, beleértve a természetes, a mosott és az aranymézes módszereket is. Kávéjuk végül egy figyelemre méltóan különleges termé lettk. A projekt támogatói mazsolára emlékeztető aromás jellemzőket írnak le, míg Morettino olyan kávét emleget, amelynek jellemzői a szicíliai tájra emlékeztetnek.
Bár az emberek többsége ma esküszik az egyre többet tudó elektromos kávéfőzőkre, vannak, akik inkább a papírszűrös kávét részesítik előnyben. Amerikai kutatók ezt utóbbi módszert vizsgálva jöttek rá egy ügyes trükkre, amellyel a legtöbbet lehet kihozni a kávéból.
A helyi termesztés egyelőre inkább különlegesség, semmint üzleti alternatíva az olasz kávéipar számára. Az ország jelentős kávépörkölő kapacitással rendelkezik, ám a feldolgozott kávébab alapanyagát továbbra is importálja. A szicíliai kísérlet ezért nem azt jelenti, hogy Olaszország hamarosan saját terméséből fedezi kávéigényét, hanem inkább azt, hogy új lehetőségek nyílhatnak meg a helyi, kis mennyiségben előállított prémiumtermékek előtt. Maga Morettino is egy Szicíliában őshonos különleges kávét szeretne kifejleszteni, amelyet korlátozott mennyiségben termelnének, és amelyet a sziget környezete alakít.
Mielőtt azonban még a klímaváltozás pozitívumaként emlegetnénk a fentieket, érdemes megfontolni pár dolgot. A kávé feldolgozása jelentős mennyiségű vizet fogyaszt, különösen a mosási módszerek alkalmazása esetén. Jelenleg nincs elegendő nyilvánosan elérhető információ a Morettino-szüret vízlábnyomának megállapításához. Ez pedig egy kellemetlen ellentmondást is teremt. A klímaváltozás a hőmérséklet emelkedésével elháríthat egy akadályt a kávétermesztés elől, miközben egy másikat súlyosbíthat a vízellátás bizonytalanabbá tételével.
Ide tartozik még az is, hogy egy ilyen kísérlet nem bizonyítja, hogy minden mediterrán területen gazdaságosan termeszthető a kávé, és azt sem, hogy a szicíliai kávé íze vagy egészségügyi hatása minden szempontból azonos lenne a trópusi eredetű termékekével. Ehhez további, több termőhelyre, évjáratra és termesztési körülményre kiterjedő vizsgálatokra lenne szükség.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
(Cikkünk nyitóképe illusztráció. Rajta egy munkás a kávébabokat válogatja egy kávéültetvényen, San Ramonban. Fotó: AFP / Hector Retamal)
A miniszterelnök az '56-os egyetemistákra emlékezett a Bem téren.
Minden jel szerint kiábrándultak az USA-ból.
