Hat műtét egyszerre: először végeztek Magyaroszágon hármas élődonoros keresztdonációs veseátültetést
Több hónapos előkészítő munka előzte meg a Semmelweis Egyetemen azt a komplex beavatkozást, amelyre még nem volt példa hazánkban.
A donorszervek élettartama rendkívül rövid, amely megnehezíti ezek szállítását, és jelentősen szűkíti a felhasználhatóság időkeretét is. Jelenleg az olyan szerveket, mint a tüdő vagy a szív, legfeljebb hat órán belül be kell ültetni a páciensbe. Néhány szerv ugyanakkor ennél jóval ellenállóbb: a vese például 36 órán át is életképes marad megfelelő körülmények között.
A Minnesotai Egyetem kutatóinak áttörése ugyanakkor nemrégiben egy olyan áttörésről számoltak be, amely jelentősen kitolhatja a fenti időintervallumokat. Az Erik Finger transzplantációs sebész által társelnökként vezetett egyetemi kutatócsoport állítja: hónapokig, egy esetben pedig több mint egy évig tároltak hűtőházban sertésveséket. Ezeket – körültekintően – fel is tudták olvasztani, majd újból beültetni sertésekbe.
A kutatás megállapította: a korábban lefagyasztott szervek visszanyerték a színüket, de ami ennél is fontosabb, hogy segítették a kísérleti sertéseket a vizelettermelésben. Ezek kritikus jelei annak, hogy a szervekben helyreállt a véráramlás, s így a normál működés is.
Az egyetem csapata nem először ér el fontos eredményeket a területen: 2023-ban patkányokkal végeztek kisebb, sikeres transzplantációkat, míg 2025-ben egy 10 napra lefagyasztott sertésvesét ültettek be egy másik állatba.
A legújabb kutatás során egy olyan eljárást vizsgáltak, amely –150 Celsius-fokra hűti a szerveket, így egy jól megőrzött, üvegszerű állapot jön létre. Ehhez a szövetet úgynevezett kémiai krioprotektív szerbe helyezik a szöveteket, amely megakadályozza a konkrét fagyást.
Erik Finger az egyetem gépészmérnöki tanszékével is együttműködött, például John Bischof biomérnökkel kifejlesztettek egy vas-oxid nanorészecskékből álló oldatot, amelyet hozzáadtak a krioprotektív keverékhez – részletezi a Gizmodo a bioRxiv preprint szerveren megjelent kutatást.
Ezek az elektromosságot és a hőt is vezetni képes nanorészecskék aktiválhatók annak érdekében, hogy mérsékeljék a felolvasztás során bekövetkező esetleges károsodást – a gyakorlatban egyenletesebben, óvatosabban lehet felolvasztani a szerveket.
A kutatók célja, hogy a sertésveséken végzett eljárást sikeresen elvégezzék emberi szerveken is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
