A pokolian meleg idei nyár után ne tudja meg, mi jön jövőre
Ízelítőt kaphatunk 2027-ben a jövőből: az El Niño miatt olyan meleg lehet, mint majd a 2040-es évek elején.
Szeptember végén látott napvilágot az az elemzés, amely szerint brutális lehet a szuper El Niño hatása. A jelenség globális léptékben módosítja a légköri keringést, a hőmérsékletet és a csapadékeloszlást, így a különböző régiókban merőben eltérő hatások érvényesülnek majd.
Katalán kutatók most a korábbi El Niño-időszakok halálozási arányokra gyakorolt hatását vizsgálták. A Barcelonai Globális Egészségügyi Intézet (ISGlobal) tudósai megállapították, hogy a rendkívül erős időszakok – az „alapszinthez” képest – világszerte több mint 100 000, a hőséggel összefüggő többlet halálesetért tehetők felelőssé. Mindez annak ellenére mutat ilyen jelentős növekedést, hogy a számot ellensúlyozza a hideggel összefüggő halálesetek számának hasonló mértékű csökkenése.
A kutatók szerint az éghajlatváltozási tendenciák fényében a súlyos El Niño-események a jövőben várhatóan még több halálesetet és pusztítást okoznak majd. Ez egybecseng a cikk elején említett elemzés eredményével.
Natalia Shartova, a Nature Medicine című tudományos lapban közzétett publikáció vezető szerzője szerint az eredmények arra utalnak, hogy a jövőbeli El Niño-jelenségek új közegészségügyi kihívásokat jelenthetnek majd az emberiség számára.
Az El Niño egy természetes éghajlati jelenség. Ez az El Niño–Déli Oszcilláció (ENSO) meleg fázisa, amely a bolygó legnagyobb, évről évre jelentkező éghajlati ingadozása. Az El Niño a passzátszelek gyengülésével kezdődik, aminek következtében a meleg víz a Csendes-óceán nyugati részéből a trópusi övezet középső és keleti része felé áramlik át.
Dél-Amerika partjainál a megemelkedett tengerfelszíni hőmérséklet hőt és nedvességet juttat a légkörbe. Ennek hatására megváltozik a légköri konvekció és a szélrendszer, ami átalakítja a globális csapadékeloszlást.
Az idei El Niño a legerősebb, amelyet a modern történelemben valaha dokumentáltak – valószínűleg évezredes léptékű eseményről van szó. Bár várhatóan csak decemberben éri el a csúcspontját, már most láthatók drasztikus hatásai: súlyosan érinti a tengeri élővilágot, szélsőséges időjárási jelenségeket – például heves esőzéseket és áradásokat – idéz elő, míg máshol az erdőtüzekért tehető felelőssé – írja a Gizmodo.
A katalán kutatók szerint bár közismert az El Niño általános hatása, a jelenség hőmérséklettel összefüggő halálozásokra gyakorolt hatását eddig még nem számszerűsítették globális szinten.
Vizsgálatukhoz több mint 100 ország éghajlati és halálozási adatait nézték át egy több mint 40 éves időszakban, 1980 és 2023 között. Ez az időszak számos súlyos El Niño-szezont foglalt magában, köztük a korábbi rekordmértékű felmelegedést hozó 2015–2016-os szezont is.
Fortyognak az óceánok, sosem volt még olyan meleg a vizük, mint júniusban
A világ óceánjain a mérések történetében a legmelegebb júniust regisztrálták, és 2026-ban új rekordok születhetnek az El Niño és a globális felmelegedés együttes hatásának következtében – jelentette a Copernicus tengeri környezeti megfigyelőszolgálat.
A kutatócsoport számításai szerint – a semleges időjárási viszonyokhoz képest – a rendkívül erős El Niño-években évente 107 035-tel több haláleset következett be a hőség miatt. Ezzel szemben viszont ugyanezekben az években 112 681-gyel csökkent a hideg okozta éves halálozások száma. A hőséggel összefüggő halálozások növekedése a trópusi régiók országaiban volt a legszembetűnőbb, különösen azokban, amelyek gazdaságilag kevésbé voltak fejlettek.
Bár a két szám alapján a helyzet talán még jónak is tűnhet, a kutatók arra figyelmeztetnek, ez nem így van.
„Az, hogy ez a két változás globális szinten nagyrészt kiegyenlíti egymást, még nem jelenti azt, hogy az El Niño kedvező hatással lenne az egészségre. A hőség és a hideg okozta halálozások együttes száma növekszik a kevésbé fejlett országokban, ráadásul az egyre melegedő éghajlat mellett a jövőbeli események tovább súlyosbíthatják ezeket az egyenlőtlenségeket” – nyilatkozta a lapnak Shartova.
És akkor még nem is esett szó a jelenség okozta áradásokról vagy súlyos aszályokról. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, a korábbi évek számai alapján még nem lehet egyértelműen meghatározni, milyen hatása lesz a szuper El Niñónak.
Más kutatók ugyanakkor úgy vélik, hogy az idei jelenség különösen halálos lesz. A Chicagói Egyetem kutatóinak szeptemberi jelentése szerint az El Niño 451 000 „plusz” halálesetet okoz világszerte 2026 szeptembere és 2027 februárja között.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
