Az már régóta ismert, hogy a növényekben található rostoknak és fehérjéknek jótékony hatása van az egészségre, ám az nem ismert, miként fejtik ki ezeket a hatásokat. Erre keresték a választ a Princetoni Egyetem kutatói, akik két publikációt is megjelentettek a témában.
A PNAS és a Nature Metabolism című tudományos folyóiratokban megjelent tanulmányokban a kutatók azt írják, az eredmények feltárják azokat a folyamatokat, amelyek során a növényi fehérjék és rostok metabolitokat – az élő szervezetek anyagcseréje során keletkező vagy abban részt vevő kis molekulájú vegyületeket – hoznak létre a vérben.
A vizsgálat során arra is fény derült, hogy bizonyos jótékony anyagok, amelyekről korábban azt hitték, hogy kizárólag a bélmikrobák termelik őket, valójában más sejtekben is létrejöhetnek.
A kutatók a fenol-metabolitoknak nevezett vegyületeket vizsgálták, amelyek akkor keletkeznek, amikor a bélbaktériumok bizonyos aminosavakat bontanak le. Ezek a tirozin és a fenilalanin nevű aminosavakból szabadulnak fel. A kutatók megállapították, hogy mind a rostok, mind bizonyos növényi fehérjék hatással vannak arra, milyen vegyületek keletkeznek ezekből az alapanyagokból.
Lustább embertársaink szeme felcsillanhat: dán kutatók ugyanis azt állítják, hogy az étrend egyszerű módosítása hozzájárulhat ahhoz, hogy a szervezetünk több kalóriát égessen el a szokásosnál.
A kutatók azt találták, hogy mind a rostok, mind a növényi eredetű fehérjék eltolják a fenol-metabolitok egyensúlyát: a tirozinból származó, káros vegyületek helyett a fenilalaninból képződő, egészségesebb változatok kerülnek túlsúlyba.
Az egereken végzett további kísérletek kimutatták, hogy ha a rostok elfogynak, a baktériumok a bélfalat borító nyálkahártyát kezdhetik el lebontani, miközben olyan vegyületeket termelnek, amelyek potenciálisan károsak lehetnek a szervezetre.
Ezzel szemben a hasznos vegyületek szinte teljes egészében a növényi fehérjéből származnak. Ezek a fehérjék a rostokkal együttműködve a bélbaktériumok által termelt anyagcseretermékeket (metabolitokat) a megfelelő egyensúlyba állítják, és meg is tartják ezt az egyensúlyt.
A szakemberek szerint ezek a növényi fehérjék olyannyira meghatározóak lehetnek az anyagcsere egészsége szempontjából, hogy a jövőben akár az élelmiszerek csomagolásán is fel lehetne tüntetni az arányát.
Évente akár 15 millió ember korai halála is megelőzhető lenne a gyümölcsökben, zöldségekben és magvakban gazdag étkezéssel, valamint a tejtermék- és húsfogyasztás minimálisra korlátozásával – írja éves elemzésében az EAT-Lancet Bizottság.
A kutatók a vizsgálat során azt is felfedezték, hogy az egészséggel szorosan összefüggő – és korábban kizárólag a bélbaktériumoktól származónak tartott – metabolitok egy szélesebb köre a szervezet más részein zajló anyagcsere-folyamatok révén is létrejöhetnek.
Az egereken és embereken végzett vizsgálatok alapján a kutatók megállapították, hogy bizonyos vegyületek – például az indol-3-laktát és az indol-3-acetát – a bélrendszeren kívüli sejtekben is keletkezhetnek.
Az eredmények jelentős előrelépést jelentenek az étrend, a bélflóra összetétele és az egészség közötti összefüggések megértésében. A kutatás ugyanis nemcsak a helyes táplálkozás kialakításához, de az emésztőrendszeri problémával küzdők kezelésének javulásához is hozzájárulhat – emeli ki a Science Alert.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.