Lelépnek a külföldi cégek és viszik a pénzüket is
A német és osztrák cégek száma 15 százalékkal csökkent, de legalább az ukrán vállalkozásoké 40 százalékkal nőtt. Ám a tapasztalat szerint, az ukrán kapcsolatú cégek jelentős része a cégtemetés egyik „szürke” formája.
Az elmúlt 5 évben 2-3 százalékkal csökkent a külföldi tulajdonosok súlya, és ez a csökkenés elsősorban az 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező társaságok körében mutatható ki leginkább – derül ki az Opten elemzéséből. A külföldi vállalkozások száma érdemben ugyan nem változott, viszont a tisztán hazai érdekeltségű cégek száma jelentősen nőtt a 100 millió forint feletti és az 1 milliárd forint feletti árbevételű cégek körében is.
Mindez a csökkenés annak fényében szembetűnő, hogy a külföldi tulajdonosi háttérrel rendelkező társaságok általában stabilabb pénzügyi háttérrel és eredményességgel rendelkeznek.
A külföldiek súlyának csökkenése a cégstruktúra számára nem feltétlen jelent pozitív hírt, hiszen a külföldi érdekeltségű társaságok sokkal jobb tőkeellátottsággal és ezáltal stabilitással rendelkeznek, ami sok esetben támaszpontokat jelent az amúgy rendkívül elaprózódott és tőkeszegény hazai cégstruktúrában, márpedig ennek további hígulása nem segíti a hosszú távú stabilitást.
A negatívumok között kell megemlíteni, hogy a külföldi tulajdonosok által felvett átlagos osztalék nagyságrendekkel több a hazai tulajdonosok által felvett osztaléknál, és a kivett pénzt – az adók megfizetése után – feltehetőleg kiviszik az országból. Ráadásul a hazai üzleti etika alacsony szintje mellett léteznek alternatív módszerek az adó optimalizálására és a cégekben keletkezett jövedelmek kivételére.
A külföldi tulajdonosok jelentőségét mi sem mutatja jobban, hogy a mintegy 760 ezer hazai alkalmazottnak adnak munkát olyan társaságok, ahol a tulajdonosi szerkezetben külföldi cégek vagy magánszemélyek is vannak, és a foglalkoztatottak száma jelentősen növekszik is, annak ellenére, hogy az arányuk csökken.
A német érdekeltségű cégek száma mintegy 15 százalékkal, míg az osztrák érdekeltségűeké közel 10 százalékkal csökkent az elmúlt 5 évben. A hazai cégstruktúra tekintetében szintén kétséges fejlemény, hogy az ukrán tulajdonosokhoz köthető cégek száma 40 százalékkal nőtt, és ezzel Ukrajna felkerült a toplista 2. helyére Németország mögé. Sajnos a tapasztalat az, hogy az ukrán kapcsolatú cégek jelentős része nem valódi gazdasági érdeket tükröz, hanem a cégtemetés egyik „szürke” formája.
Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, iratkozzon fel hírlevelünkre!