Závecz Tibor, Szonda Ipsos igazgató (előtérben) és Szalai Zoltán, EP irodavezető  © Szegő Péter

Az EU-alkotmányról rendezett francia és a holland népszavazás eredménye világosan bizonyítja, hogy az Európai Unióról szóló, Brüsszelből kiinduló egyoldalú monológok nem működnek – mutatott rá Szalai Zoltán, az Európai Parlament budapesti tájékoztatási irodájának vezetője. A monológokat dialógusokkal kell felváltani. A megvalósítás alapötlete – amerikai minta alapján – a dán parlamenté volt: Dániában 2006-ban végeztek egy, a mostani magyarországival azonos közvélemény-kutatást. Magyarországon a dán mintát követve 2007-ben, és idén is megrendezték az Európai eszmecsere konferenciát, ami tulajdonképpen közvélemény-kutatás volt. Ezt értékerlték a múlt heti sajtókonferencián.

Szalai hangsúlyozta: a Szonda Ipsossal együttműködve, egy 1500 fős, társadalmi és földrajzi értelemben reprezentatív mintából kiválasztottak kétszáz embert. A kétszáz ember tizenöt fős csoportokban valódi vitákat folytatott le. Elismerte, hogy Magyarországon „elég nagy a csalódottság az Európai Unióval kapcsolatban”. Ennek oka részben az lehet – vélte Szalai –, hogy túlzottak voltak az EU-val kapcsolatos elvárások, részben meg az, hogy a magyar lakosság jelentős része hajlamos a belpolitikai és gazdasági problémákat kivetíteni az Európai Unióra. Ennek ellenére a magyar lakosság az EU-s átlag fölött bízik az Unió intézményeiben: például több mint kétszer akkora Magyarországon a bizalom az Európai Parlament, mint az Országgyűlés iránt – tette hozzá az irodavezető.

A felméréshez két nagy témakör tartozott: az EU agrárpolitikájának magyarországi következményei, illetve a magyar EU-tagság hatása egy átlagos polgárának mindennapi életére – mondta Závecz Tibor, a Szonda Ipsos véleménykutatási igazgatója. Kétszer kérdezték meg ugyanazokról a dolgokról a kutatásban részvevőket: egyszer a konferencia előtt, egyszer utána.

A konferencia előtt a megkérdezettek kétharmada egyetértett azzal, hogy a magyar mezőgazdaságot a tőkehiány jellemzi, az emberek több mint háromnegyede nagymértékben vagy részben egyetértett azzal, hogy a magyar mezőgazdaság műszaki színvonala alacsony. A megkérdezettek ugyanakkor többségükben úgy látták, hogy Magyarország nincs híján a termőföldnek.

Az eszmecsere nagy változást a véleményekben nem hozott, de egy enyhén pozitív elmozdulás kimutatható, például a résztvevők a vita után a magyar mezőgazdaság gépesítettségéről már nem voltak annyira rossz véleményen, de változatlanul a tőkehiányt tartják a mezőgazdaság legnagyobb rákfenéjének.

A vitában mind az EU agrárpolitikája mellett, mind ellene hangoztak el érvek. Mellette szóló érv volt például a hitelfelvételek nagyobb lehetősége, az egységes szabványok által adott bizonyos garanciák, a fejlesztésre való ösztönzés, és a vevők számára kedvező árverseny. Ellenérv volt többek közt a nagygazdaság felé történő nyomás, a bonyolultabb adminisztráció, a kvótarendszer. „Az EU diktál" - volt az elmarasztaló vélemény. A vitát követően már többen vallották azt, hogy a magyar mezőgazdaság a csatlakozás óta jobb feltételekkel, kedvezőbb gazdasági környezetben működik, de azért ez még mindig kisebbségi nézet maradt.

Azzal az állítással, hogy az agrártermelők vesztesei a csatlakozásnak, a konferencia előtt a megkérdezettek 36, utána 25 százaléka értett egyet. Szintén jelentősen, 12-ről 27 százalékra változott azok aránya, akik szerint a támogatások segítik a mezőgazdaság fejlődését és növelik a parasztok jólétét. A vitát követően az EU-tagságnak a magyar agráriumra gyakorolt hatásáról kialakult kép, amely egyértelműen kritikus volt (csak a megkérdezettek 22 százaléka vallotta, hogy inkább előnyös) , pozitívvá változott, immár 58 százalék mondta, hogy inkább előnyös. A vita során semmilyen kérdésben nem nőtt az Európai Unióval kapcsolatban negatív véleményt megfogalmazók aránya.

A magyar EU-tagság egy átlagos polgár mindennapi életére gyakorolt hatásáról lefolyt vitában az unió melletti érvként többek közt az hangzott el, hogy kinyílt a világ: szabadon lehet utazni, megnőtt a külföldi tanulás és munkavállalás lehetősége, továbbá árubőség van, valamint az EU támogatja a hátrányos helyzetűeket. Ellenérvként mások mellett az merült föl, hogy bonyolult a pályázati rendszer, a külföldi munka a nyelveket nem beszélő, idősebb generációkat egyáltalán nem érinti, növekednek az árak és a magyar termékek előnyben részesítése nehéz.

A Szonda Ipsos több dologra rákérdezett, hogy azok bekövetkeznek-e az EU-csatlakozás következményeként és mikor, ha igen. Erősödött az az amúgy is domináns nézet, hogy a magyarok külföldi munkalehetőségei bővültek. Nagyon dominánssá vált az a vélemény, hogy a diákok most könnyebben tanulhatnak Nyugaton, mint a csatlakozás előtt. Megerősödött ugyanakkor a csatlakozás egyik negatív hatásáról már a vita előtt is meglévő domináns vélemény, vagyis hogy a "régi" uniós tagországok máris károsító anyagok, szemét, vagy éppen szellemi bóvli lerakóhelyeként használják hazánkat

A csatlakozás megerősítette a mobilitásra, a nyitottságra és az infrastruktúrára gyakorolt pozitív hatást, de az árakra és a környezetre gyakorolt negatív hatást is – hangsúlyozta Závecz. A véleménykutatási igazgató meg van győződve, hogy a csatlakozástól az emberek középtávon egzisztenciájuk javulását várják. Az emberek megbékéltek azzal, hogy az uniós tagság egy hosszú távú befektetés, az EU-ról folyó vita arról győzte meg őket, hogy a csatlakozás eddigi mérlege a saját, illetve családjuk szempontjából inkább előnyös, mint hátrányos. Nagyjából hasonló eredmények jöttek ki, ha a megkérdezetteknek nem saját, illetve családjuk, hanem településük, valamint ha Magyarország szempontjából kellett a csatlakozás eddigi mérlegét értékelni.

Magának az Európai eszme-cserének az üzenete az, hogy a magyar társadalmat az unióval kapcsolatban ismerethiány és ambivalencia jellemzi, az Európai Unióról zajló intenzív diskurzus pozitív irányba változtatta az EU-ról kialakult képet, s az EU-hoz a jobb jövő reményét kapcsolta – zárta előadását Závecz Tibor.

Szalai Zoltán megjegyezte: az EU-val kapcsolatban Magyarországon szinte mindenütt nagyon nagy fehér foltok vannak. A magyar lakosságnak mindössze 28 százaléka tudja például azt, hogy jövőre EU-választások lesznek. „Ez még mindig jobb, mint az uniós átlag, mert az 16 százalék” – árnyalta a magyar rögvalót. Ebben felelős a média is. Ugyanakkor szerinte már az általános és a középiskolában is kötelezően tanítani kéne az európai uniós ismereteket.

Szegő Péter