Párbeszéd és vita hatására a magyarok hajlandók felülvizsgálni előítéleteiket, és a korábbinál pozitívabban ítélik meg az Európai Uniót – állították azon a múlt héten tartott konferencián, ahol bemutatták a Szonda Ipsos közvélemény-kutatásainak eredményeit. Az októberi, lesújtó eredményeket hozó kutatás után novemberben, az Európai Bizottság és az Európai Parlament itteni irodáinak megbízásából egy kétszázas reprezentatív mintát kiválasztottak, velük vitákat folytattak le, és az EU-val kapcsolatos vélemény jóval kedvezőbb lett.
Závecz Tibor, Szonda Ipsos igazgató (előtérben) és Szalai Zoltán, EP irodavezető © Szegő Péter |
Szalai hangsúlyozta: a Szonda Ipsossal együttműködve, egy 1500 fős, társadalmi és földrajzi értelemben reprezentatív mintából kiválasztottak kétszáz embert. A kétszáz ember tizenöt fős csoportokban valódi vitákat folytatott le. Elismerte, hogy Magyarországon „elég nagy a csalódottság az Európai Unióval kapcsolatban”. Ennek oka részben az lehet – vélte Szalai –, hogy túlzottak voltak az EU-val kapcsolatos elvárások, részben meg az, hogy a magyar lakosság jelentős része hajlamos a belpolitikai és gazdasági problémákat kivetíteni az Európai Unióra. Ennek ellenére a magyar lakosság az EU-s átlag fölött bízik az Unió intézményeiben: például több mint kétszer akkora Magyarországon a bizalom az Európai Parlament, mint az Országgyűlés iránt – tette hozzá az irodavezető.
A felméréshez két nagy témakör tartozott: az EU agrárpolitikájának magyarországi következményei, illetve a magyar EU-tagság hatása egy átlagos polgárának mindennapi életére – mondta Závecz Tibor, a Szonda Ipsos véleménykutatási igazgatója. Kétszer kérdezték meg ugyanazokról a dolgokról a kutatásban részvevőket: egyszer a konferencia előtt, egyszer utána.
A konferencia előtt a megkérdezettek kétharmada egyetértett azzal, hogy a magyar mezőgazdaságot a tőkehiány jellemzi, az emberek több mint háromnegyede nagymértékben vagy részben egyetértett azzal, hogy a magyar mezőgazdaság műszaki színvonala alacsony. A megkérdezettek ugyanakkor többségükben úgy látták, hogy Magyarország nincs híján a termőföldnek.
Az eszmecsere nagy változást a véleményekben nem hozott, de egy enyhén pozitív elmozdulás kimutatható, például a résztvevők a vita után a magyar mezőgazdaság gépesítettségéről már nem voltak annyira rossz véleményen, de változatlanul a tőkehiányt tartják a mezőgazdaság legnagyobb rákfenéjének.
A vitában mind az EU agrárpolitikája mellett, mind ellene hangoztak el érvek. Mellette szóló érv volt például a hitelfelvételek nagyobb lehetősége, az egységes szabványok által adott bizonyos garanciák, a fejlesztésre való ösztönzés, és a vevők számára kedvező árverseny. Ellenérv volt többek közt a nagygazdaság felé történő nyomás, a bonyolultabb adminisztráció, a kvótarendszer. „Az EU diktál" - volt az elmarasztaló vélemény. A vitát követően már többen vallották azt, hogy a magyar mezőgazdaság a csatlakozás óta jobb feltételekkel, kedvezőbb gazdasági környezetben működik, de azért ez még mindig kisebbségi nézet maradt.
Azzal az állítással, hogy az agrártermelők vesztesei a csatlakozásnak, a konferencia előtt a megkérdezettek 36, utána 25 százaléka értett egyet. Szintén jelentősen, 12-ről 27 százalékra változott azok aránya, akik szerint a támogatások segítik a mezőgazdaság fejlődését és növelik a parasztok jólétét. A vitát követően az EU-tagságnak a magyar agráriumra gyakorolt hatásáról kialakult kép, amely egyértelműen kritikus volt (csak a megkérdezettek 22 százaléka vallotta, hogy inkább előnyös) , pozitívvá változott, immár 58 százalék mondta, hogy inkább előnyös. A vita során semmilyen kérdésben nem nőtt az Európai Unióval kapcsolatban negatív véleményt megfogalmazók aránya.
A magyar EU-tagság egy átlagos polgár mindennapi életére gyakorolt hatásáról lefolyt vitában az unió melletti érvként többek közt az hangzott el, hogy kinyílt a világ: szabadon lehet utazni, megnőtt a külföldi tanulás és munkavállalás lehetősége, továbbá árubőség van, valamint az EU támogatja a hátrányos helyzetűeket. Ellenérvként mások mellett az merült föl, hogy bonyolult a pályázati rendszer, a külföldi munka a nyelveket nem beszélő, idősebb generációkat egyáltalán nem érinti, növekednek az árak és a magyar termékek előnyben részesítése nehéz.
A Szonda Ipsos több dologra rákérdezett, hogy azok bekövetkeznek-e az EU-csatlakozás következményeként és mikor, ha igen. Erősödött az az amúgy is domináns nézet, hogy a magyarok külföldi munkalehetőségei bővültek. Nagyon dominánssá vált az a vélemény, hogy a diákok most könnyebben tanulhatnak Nyugaton, mint a csatlakozás előtt. Megerősödött ugyanakkor a csatlakozás egyik negatív hatásáról már a vita előtt is meglévő domináns vélemény, vagyis hogy a "régi" uniós tagországok máris károsító anyagok, szemét, vagy éppen szellemi bóvli lerakóhelyeként használják hazánkat
A csatlakozás megerősítette a mobilitásra, a nyitottságra és az infrastruktúrára gyakorolt pozitív hatást, de az árakra és a környezetre gyakorolt negatív hatást is – hangsúlyozta Závecz. A véleménykutatási igazgató meg van győződve, hogy a csatlakozástól az emberek középtávon egzisztenciájuk javulását várják. Az emberek megbékéltek azzal, hogy az uniós tagság egy hosszú távú befektetés, az EU-ról folyó vita arról győzte meg őket, hogy a csatlakozás eddigi mérlege a saját, illetve családjuk szempontjából inkább előnyös, mint hátrányos. Nagyjából hasonló eredmények jöttek ki, ha a megkérdezetteknek nem saját, illetve családjuk, hanem településük, valamint ha Magyarország szempontjából kellett a csatlakozás eddigi mérlegét értékelni.
Magának az Európai eszme-cserének az üzenete az, hogy a magyar társadalmat az unióval kapcsolatban ismerethiány és ambivalencia jellemzi, az Európai Unióról zajló intenzív diskurzus pozitív irányba változtatta az EU-ról kialakult képet, s az EU-hoz a jobb jövő reményét kapcsolta – zárta előadását Závecz Tibor.
Szalai Zoltán megjegyezte: az EU-val kapcsolatban Magyarországon szinte mindenütt nagyon nagy fehér foltok vannak. A magyar lakosságnak mindössze 28 százaléka tudja például azt, hogy jövőre EU-választások lesznek. „Ez még mindig jobb, mint az uniós átlag, mert az 16 százalék” – árnyalta a magyar rögvalót. Ebben felelős a média is. Ugyanakkor szerinte már az általános és a középiskolában is kötelezően tanítani kéne az európai uniós ismereteket.
Szegő Péter
Érkezik a magyar fesztiválkultúra történetét feldolgozó dokumentumfilm. Arról, hogy miért és hogyan rendeződik át manapság a hazai fesztiválpiac és hogy szeretnek-e egyáltalán a fiatalok fesztiválozni és sörözni, a rendezővel, Csizmadia Attilával beszélgettünk.
15–9-re nyertek a mieink.
