A jelenlegi kormány hiteltelen,l-állítja az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója. Ugyanakkor sem a kormány, sem a jegybank nem képes hatékonyan kezelni a kialakult válságot. Hamecz, aki Járai Zsigmond elnöksége idején az MNB ügyvezető igazgatója volt, bízik benne, hogy a Valutaalap nem fogja hagyni elsüllyedni Magyarországot. Az OTP papírok halmozottan hátrányos helyzetben vannak, miközben a jegyzésnek semmi köze a bank valós helyzetéhez.


Hamecz István
© Molnár Anikó
hvg.hu: Gyurcsány Ferenc intervenciót kért a forint védelmében, sőt annak „egy nem megszokott formáját”, de többet nem árult el. Ön tudja, mi lehet ez?

Hamecz István: Nem tudom, hogy miről beszélt, de én csak 13 évet töltöttem el monetáris politikával. Az elmúlt két évben már nem foglalkozom közvetlenül ezzel, lehet, hogy azóta fedezték fel ezt az új eszközt.

hvg.hu: Ez felveti a kérdést, milyen a viszony a kormányfő és az MNB között?

H.I.: Gyurcsány Ferenc, mint politikus, a politikai elvárásoknak akar megfelelni, ami érthető. Az elmúlt időszakban a jegybank több politikai felszólítást is kapott, a kormánytól és az ellenzéktől is, ami önmagában sem szerencsés. Kezdődött azzal, hogy csökkentsék a kamatokat és ezt meg is tették lóhalálában. Majd kiderült, hogy ez a politika nem igazán nyerő, mert a forint túlságosan gyengül. Ekkor kaptak utasítást, hogy kezdjék el védeni a forintot, ezért aztán a jegybank egyből beavatkozott verbális intervencióval. Miután ez sem használt, most a miniszterelnök eddig számomra ismeretlen monetáris politikai lépésről beszél, mint egy kérésről. Ez az én fejemben nem áll össze és nem is tetszik. Helytelen ugyanis ha egy miniszterelnök beleszól egy független intézmény dolgába. Ennél csak az rosszabb, ha a független intézmény a politikai megrendelésekre - látszólag - reagál. Ez alááshatja a független intézmény hitelességét. Ilyen összefüggésben mondom azt is, hogy az elmúlt hónapok monetáris politikai kommunikációja katasztrofális volt, bár itt nem csak a politikai látszatok voltak problémásak, hanem sokszor a helyzetmegítélés és a szimpla kommunikáció is.

hvg.hu: A forint változatlanul a 300-as euró körül ingadozik. „A forint erősödött, már csak 304 forintot kérnek 309 helyett egy euróért” – jött a devizapiaci jelentés a múlt héten. Néhány hónapja eszementnek neveztük volna, aki ilyesmivel hozakodik elő. Mi történik itt?

H.I.: Nem túl meglepő, ami történt, hiszen a forint szorosan együtt mozog a régió egyéb valutáival. A forint gyengülése szükségszerű volt, és egy bizonyos szintig nem káros. Segíthet valamennyit az exporton, bár  nincs jelentős hatása az exportra. A jegybank korábban említett forint-gyengítési politikáját - amely megelőzte a mostani gyengülést -, alapvetően az motiválta, hogy a jegybank el akarta kerülni, hogy bűnbakká váljon. Az MNB nem akarta, hogy azt lehessen azt mondani: ha a forint gyengébb lett volna, akkor az infláció magasabb lehetett volna, és akkor el lehetett volna kerülni az inflációs cél alullövését és nem lenne akkora recesszió sem. [Ha az infláció alacsonyabb a tervezettnél, a költségvetés nem jut hozzá a remélt bevételekhez. Az erős forint mellett alacsony maradhat az importtermékek ára. A szerk.] Ez motiválta a jegybankot a forint gyengítésére. A probléma azonban az, hogy ennek a gyengítési politikának egyéb mellékhatásai is lehetnek, amelyek a vállalati és lakossági mérlegeken keresztül érvényesülnek. Például egy ilyen mellékhatás, hogy a megnövekvő törlesztő részletek visszafogják a fogyasztást, még inkább mélyítve a válságot és a bankszektor helyzetét. Szerintem az elmúlt hónapok monetáris politikája egyrészt inkonzisztens, másrészt túlzottan kockázatos volt. A jegybank vezetői egy nehéz helyzetben nem akarták elmagyarázni sem a politikusoknak, sem a vállalatoknak és a lakosságnak, hogy milyen reális alternatívák állnak az ország előtt, miből lehet egyáltalán választani.

hvg.hu: Visszatérve Gyurcsány titokzatos intervenciós módszerére, talán az euró előszobájának tekinthető ERM II-be való belépésről lehet szó? Van-e ennek realitása?

H.I.: Én ezt innen nem tudom megítélni. De ha ennek a lépésnek az a célja, hogy Magyarország problémáit azáltal oldja meg, hogy egy nagyobb klubhoz tartozzon, akkor, - ha én lennék a másik oldal, vagyis az Európai Unió - én biztosan nem akarnék egy ilyen tagot bevenni a klubba. Oldja meg mindenki a maga problémáit, ráadásul szerintem az ERM II akkora mértékben nem is képes segíteni. Így hát szerintem ez a megoldás nem hatékony.

Nem látom azokat a döntéshozókat, akiknek volna hitelük (Oldaltörés)



© Molnár Anikó
hvg.hu: Ez esetben a 2013-s euro-bevezetésről is letehetünk?

H.I.: Csodák vannak, de itt az a probléma, hogy nem látom azokat a döntéshozókat, akiknek volna hitelük. Akik, ha elmondanak valamit, arra a piac építhetne. Van egy kisebbségi kormány, jövőre pedig jönnek a választások. Az euróövezet logikája fordítva működik: nem arról szól, hogy egy szétesőben lévő gazdaság utolsó mentsvárként bemenekül az ERM II-be, hanem sokkal inkább arról, hogy egy jól működő gazdaság elindul, aztán bevezeti az eurót. Vicces, ahogyan az ERM II-t mint utolsó szalmaszálat használják. A lengyel jegybankelnök néhány napja elmondta, hogy nem kell az ERM II, most pedig már azt mondja a lengyel kormány, hogy tárgyalnak a belépésről, mindezt annak érdekében, hogy megállítsák a zloty esését.

hvg.hu: A Bankszövetség elnöke, Felcsuti Péter szerint a befektetők azt gondolhatják, hogy a válság elsöpri Magyarországot. Egyetért ezzel?

H.I.: Nem vagyok ennyire pesszimista. A magyar gazdaságnak nagyon súlyos strukturális problémái vannak, de szerencsére hamar kapott külföldi segítséget, ami bizonyos értelemben védőernyőt jelent. Azok a veszélyek, amelyek enélkül fenyegetnének, például az államcsőd, elkerülhetők. Tény, hogy a Valutaalapon kívül senki sem finanszírozza ezt az országot. De így a következő év márciusáig a magyar gazdaság finanszírozása biztosítva van.

hvg.hu: És azután?

H.I.: Azt gondolom, hogy ekkora hitel után az IMF nem mondja azt, hogy itt vége van a történetnek, ahhoz már túl sok pénzük van az országban. És az is nyilvánvaló számomra, hogy lesz második IMF-csomag, ha közben nem javul lényegesen a nemzetközi helyzet. Ebből a szempontból a külső jelek nem túl jók, már a cseh koronát is támadták, pedig Csehországnak nincs nagy adóssága, nagyarányú devizahitelei sincsenek. Ez azt mutatja, hogy a mostani problémának igen erős nemzetközi háttere van. A kormányzatnak természetesen az a feladata, hogy olyan programot tárjon a külföldi befektetők elé, hogy amikor a külső helyzet megnyugszik, és a külföldi befektetők a jókat jutalmazni fogják, a rosszakat pedig büntetni, akkor olyan állapotban legyünk, hogy azt mondják Magyarországra: ezek akár már a jófiúk közé is bekerülhetnek.

hvg.hu: Üres szóbeszéd tehát, hogy ön az államcsőd veszélyét emlegeti nyilatkozataiban?

H.I.: Én ebben a kérdésben nagyon óvatosan szoktam fogalmazni, ilyet nem szoktam mondani sem nyilvánosan sem zárt körben és nem értek egyet azokkal, aki ezzel riogatnak. Már Bokros Lajos ilyen irányú kommunikációjával sem értettem egyet 1995-ben. Amit én mondok az az, hogy a magyar adósságpálya fenntarthatatlan, és nagyon komoly fundamentális okai vannak annak, hogy ebben a helyzetben a magánbefektetők - a saját pénzüket kockáztatva - ne finanszírozzák Magyarországot. A magyar adósság, azzal a gazdaságpolitikával, amit a kormány folytat, nem fenntartható. De ez nem ugyanaz, mint a csőd [a fizetésképtelenség deklarálása], hiszen a nem fenntartható állapotok értelemszerűen nem maradnak fenn, hanem megoldódnak. Mindig hangsúlyozom, hogy bármit is gondolunk az elmúlt évtizedek magyar politikai elitjeiről, eddig még soha nem választották a csődöt, hanem az utolsó pillanatban megtették azokat a lépéseket, amelyek konstruktívabb megoldásokhoz vezettek. Most is ebben hiszek

hvg.hu: S az adósságspirál megállítása mekkora áldozatok árán lehetséges?

H.I.: . Nyilván lesznek olyan csoportok, amelyek ebben a folyamatban rosszul járnak, de mi a valós alternatíva? A befektetők nem szívesen jönnek, ha azt látják, hogy ez az ország potenciálisan nem képes az adósságait menedzselni, a spekulatív befektetők még jöhetnek, de nagyon drágán. Jelenleg az ország ördögi körben van, mert túl nagy a kockázata, túl lassú a növekedése, ezért nem kapunk hitelt. Ettől még drágább lesz a finanszírozás, így kerülünk lejjebb és lejjebb egy spirálban, s ezt meg kell állítani. Olyan lépéseket kell tenni, amitől a befektetők elhiszik, hogy az ország az adósságspirálból elindult a másik irányba, képes lesz középtávon is gyorsan nőni, adósságát és kamatfelárát gyorsan csökkenteni. Egy ilyen programhoz olyan kormány kell, amely hiteles, és olyan programot prezentál, amely hihető.

hvg.hu: És ön szerint erre a jelenlegi kormány nem alkalmas? Gyurcsány Ferenc épp most jelentette be új programját.

H.I.: A jelenlegi kormány nem hiteles, nem hiszik el a befektetők, hogy az ördögi körből kivezetheti az országot. Ez nem az én szubjektív véleményem, hanem látható a reakciókból. Ha szigorúan szakmai szempontból nézzük a mostani programot, látható, hogy ez nem egy revelációerejű program, és nem mondhatni, hogy az összes szükséges strukturális intézkedés szerepel benne. Pedig a várakozások föl voltak tüzelve: hátha legalább egy ilyen nemzetközi helyzetben a kormány megérti, hogy lépni kell. Végül azonban a piacok csalódtak, mert a kormány még mindig nem látja, hogy mennyire súlyos a helyzet. Az a probléma, amit a Milton Friedman mondott egykor, hogy “túl későn, túl kicsit léptek”. Ez történik most. Ezek a lépések nem csak későiek, de elégtelenek is

A halmozottan hátrányos helyzetű OTP részvények (Oldaltörés)


© Molnár Anikó
hvg.hu: Halvány említést tett a kormányfő arról, hogy a banki hitelezést nem sikerült beindítani. Mit kellene tenni, hogy a bankok újra hitelezzenek?

H.I.: Ha van a gazdaságpolitikának igazán komoly kudarca, akkor ez a hitelezést ösztönző csomag, amit én nem szívesen hívok bankmentő csomagnak, mivel ez nem az. A magyar bankmentő csomaggal két hónapja szenvednek, az első változat az adott helyzetben teljesen komolytalan volt, a második változat talán már technikailag elfogadható, de messze nem ugyanaz, mint a nyugat-európai verziók, amelyek kedvezményezetteivel a magyar bankoknak versenyezni kellene. Az MNB és a kormány rossz helyzetmegítélése és bürokratikus bénázása miatt a magyar gazdaság és a háztartások finanszírozása sokkal kisebb, mint lehetne, ennek súlyos reálgazdasági és foglakoztatási költsége lesz. Megbocsáthatatlan bűn ez a magyar állampolgárokkal szemben, amit a gazdaságpolitika két szereplője: a jegybank és a kormány összehozott.


hvg.hu: Mire lenne szükség? 

H.I.: Kéne egy rendes garanciacsomag, amit a bankok is hajlandóak elfogadni. A bankok azért tartózkodnak ettől a csomagtól, mivel az alapvetően megbélyegző, ráadásul drága is, ezt nem szívesen vállalja fel senki, még ha az országnak jó lenne és az érintett bankoknak is profit és kockázatkezelési szempontból is kedvező lehetne.

hvg.hu: Kritikája éles, de azért ne feledkezzünk el arról, hogy a bankmentő csomagok nyugaton sem hoztak eredményt. És azért a bankoknak is van felelősségük. Hiba volt ennyire elengedni a devizahitelezést, nem gondolja?

H.I.: Nem lehetett volna lényegesen mást csinálni pusztán monetáris politikai eszközökkel. Lengyelországban ahol alacsonyak a kamatok, a hitelek 60 százaléka, Ausztriában, ahol 30 éve alacsonyak a kamatok, a hitelek 25 százaléka van svájci frankban. Az alapprobléma az, hogy Magyarország nagyon komoly fizetésimérleg-hiányokat produkált, és a gazdaságpolitika minősége nem tette lehetővé, hogy a külföldi szereplők jelentős forinthiteleket folyósítsanak. Ezért nem maradt más hátra, mint hogy a belföldi szereplők vállaljanak fel devizahiteleket. A magyar esetben ez nem a Nemzeti Bank miatt történt így, hanem a kormány politikája miatt. Két értelemben is: egyrészt a költségvetési hiány miatt, másrészt azért, mert nem tette lehetővé a MNB teljes működési függetlenségét. Ha ezt még időben megteszi, akkor a forint árfolyama korábban módosult volna, nyilvánvalóvá téve mindenki számára a valós kockázatokat akkor, amikor még az eladósodási szint alacsonyabb volt. Akik azt mondják, hogy más politikával ezt a devizahitelezést el lehetett volna kerülni, nem vizsgálják a releváns alternatív politikákat, hanem mikroperspektívából nézik a dolgokat.

hvg.hu: Nem skizofrén kicsit a helyzete? Elemzőként azt hangozatja, hogy Magyarországgal szemben a bizalom nagyon megromlott és ezt vissza kéne szerezni. De OTP alapkezelőként épp a magyar és a kelet-európai piacokról kellene elmozdulnia. Nincs-e két szerep ellenmondásban?

H.I.: Az utóbbi időben a régiós részvénypiacok nem szerepeltek lényegesen rosszabbul, mit a globálisak, így nincs indoka annak, hogy meneküljünk ezekből a piacokból. Az állampapír piaci mizériák azt sugallják, hogy a kötvény jellegű befektetések esetében szerencsésebb lenne egy sokkal diverzifikált portfolió kialakítása az ügyfelek érdekében, de ez persze most nem egy releváns alternatíva, mivel a magyar állampapírpiac gyakorlatilag nem működik

hvg.hu: Az OTP Alapkezelő portfoliói mekkora veszteséget könyveltek el az elmúlt időszakban?

H.I.: A részvény portfolióknál 40 százalék körüli veszteségek voltak, az állampapírok esetében pozitív nulla körülire jött ki az eredmény tavaly.

hvg.hu: Nem lehet megkerülni a kérdést: megállíthatlanul zuhan az OTP papírja a tőzsdén, ön ezt mire véli?

H.I.: Az OTP részvények mozgása nem tér el a lényegesen a térség többi bankpapírjáétól. A térség többi vezető bankipapírja is zuhan. Az OTP részvények több szempontból is hátrányos helyzetűek: egyrészt bankpapírok, másrészt pedig magyar papírok. Jelen helyzetben egyik sem a befektetők kedvence. Az pedig, hogy a banknak hogy áll a részvénye, nem függ össze a fundamentumok helyzetével. A papírok alacsony árában a pénzügyi válság és a magyar problémák hatványozottan tükröződnek.

Molnár Anikó

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Alsószentmártonban 100 szavazó áll még sorba

Alsószentmártonban 100 szavazó áll még sorba

42,7 százalékos a részvétel délután 5 óráig

42,7 százalékos a részvétel délután 5 óráig

Kunhalmi: Nem biztos, hogy lesz közgyűlési többség Budapesten

Kunhalmi: Nem biztos, hogy lesz közgyűlési többség Budapesten

Vége a véres tüntetéseknek Ecuadorban

Vége a véres tüntetéseknek Ecuadorban

Nagyon nyomul a Ferrari Szuzukában

Nagyon nyomul a Ferrari Szuzukában

Véget ér a kampány, de nem biztos, hogy lesz benne köszönet

Véget ér a kampány, de nem biztos, hogy lesz benne köszönet