hvg.hu: Kérem, hogy nagy vonalakban mutassa be az MDF oktatási-szociális reformprogramját!

Pusztai Erzsébet: Az Oktatási és a Népjóléti Kabinet együttműködésének gyümölcse az egész napos ingyenes oktatás ötlete. Ennek megvalósulásához szükséges az egész szociális rendszer átalakítása. Az egész napos iskola azt jelentené, hogy a diákok reggeltől négyig-fél ötig bent lennének az iskolában és négyszer ingyen ennének. Ingyenesek lennének a tankönyvek, a délutáni fejlesztőfoglalkozások és a különböző kirándulások is. Ne fordulhasson elő, hogy valaki anyagi okokból lemarad egy közösségi programról. A család szociális helyzetét nem az iskolának kellene vizsgálnia. Márpedig ma ez a helyzet, hiszen az iskola jövedelemigazolást kér a családoktól és eldöntheti, hogy ki milyen szociális kedvezményre jogosult. Szerintünk az ingyenes iskola valamennyi gyereknek jár. Nemcsak a nagyon hátrányos helyzetű gyerekek helyzetét kívánjuk ezzel az elképzeléssel javítani. Mivel a lecke nagy részét a diákok megírnák az iskolában, azzal már nem kéne otthon foglalkozni, így a családtagoknak több idejük lehetne egymásra. Európa több országában működik ez a rendszer: Svájcban teljesen általános és Németországban is terjed. A megváltozott életmód, a szülők munkavállalása miatt mindenkinek sokkal jobb, ha a gyerekek délutánig az iskolában vannak, otthon viszont sokkal szabadabban vehetnének részt a családi programokban.

hvg.hu: Az egész napos iskola választható opció lenne, vagy minden iskolát és minden diákot érintene a javaslatuk? Például, ha valamelyik szülő – bármilyen okból – egész nap otthon van, akkor is legalább négyig iskolában lenne a gyerek?

Pusztai Erzsébet © parlament.hu

P.E.: Csak akkor működik jól a rendszer, ha minden általános iskolát és iskolást érint. A választhatóság erősen szembemenne az esélyegyenlőségi törekvésekkel, márpedig az MDF szerint törekedni kell az esélyegyenlőségre. Az általunk tervezett iskolarendszer erősen a szegregáció ellen hat és elősegíti az esélyegyenlőséget. Ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy délután otthon jobb helyzetben lesz a gyerek, mint az iskolában lenne: lehet, hogy haverokkal cselleng vagy borzalmasabbnál borzalmasabb show-műsorokat bámul a tévében.

hvg.hu: Mi lenne diákok iskolán kívüli délutáni foglalkozásaival: nyelv- és zenetanulással, edzéssel?

P.E.: Egyrészt mindez iskolán belülre kerülhet. Másrészt, mivel nem egyik pillanatról a másikra történne a változás, ezek a foglalkozások fokozatosan az iskola utánra kerülhetnének át. Sokkal könnyebb lesz a gyereknek úgy elmenni például zeneórára, hogy már kész van a leckéje.

hvg.hu: Említette, hogy az iskolának nem feladata a család anyagi helyzetét vizsgálni. A napi négyszeri ingyenes étkezés vagy az ingyenes tankönyvek járnának a felső tízezer csemetéinek is?

P.E.: Nem az a kérdés, hogy a szülők melyik kategóriába tartoznak, hanem hogy a gyerek saját jogán jogosult-e. Minden egyéb juttatás megítélésénél számítson a szülők anyagi helyzete, de minden gyerek egyformán jusson hozzá ahhoz a közoktatáshoz, amelyet Magyarországon általánossá tennénk. Évek óta folyik a vita arról, hogy a családi pótlék alanyi jogon járjon-e vagy rászorultság alapján. Ezzel kapcsolatban az az álláspontunk, hogy a családi pótlék a közoktatásban résztvevő, iskoláskorú gyerek után nem járna, ennek az összegnek a jelentős részét iskolai normatívává alakítanánk át, ami így jelentősen megemelkedne. Ma az iskola támogatást kap például az ingyenes étkeztetéshez vagy a tankönyv-kiegészítéshez, persze igazolni kell, hogy hány diák után jogosult a különböző kedvezmények valamelyikére. Elképzelésünk szerint ez – a vele járó rengeteg, az iskolára háruló adminisztratív teherrel – megszűnne, és ezek a források ugyanannak a normatívának válnának részévé. Így sokkal átláthatóbb, tisztább lenne a finanszírozás. Ez azonban csak egy része a koncepciónknak. Sok család jogosult volt eddig ingyenétkezésre plusz családi pótlékra. Mivel a családi pótlék ebben a formában megszűnne, a rászoruló családok kiegészítő támogatást kapnának, például lakásfönntartási vagy jövedelempótló támogatás formájában.

hvg.hu: Attól, hogy a szociális ellátórendszert megreformálják, a kiskapuk még nem csukódnak be automatikusan. Arra gondolok például, hogy két diák szülei papíron ugyanannyit keresnek, ténylegesen azonban jelentős jövedelmi különbség van köztük. Nem úgy lenne az egész koherens, ha ezeket a kiskapukat bezárnák, vagy legalábbis megpróbálnák bezárni?

P.E.: Természetesen. Viszont egész más lesz a helyzet, ha nem hárommillió családot érint a családi pótlék, hanem csak azokat a családokat, melyeknek gyermekei eddig is jogosultak voltak ingyenes étkeztetésre, vagy ahol – a gyereklétszám, az egyedülálló szülő vagy a speciális nehézségek, például rokkant szülők miatt – a gyerekek otthoni eltartásához az állam továbbra is hozzájárul.

hvg.hu: A rendszer átalakítása érintené az óvodákat, valamint érintené a vakok, illetve a süketek iskoláit és a kisegítő iskolákat?

P.E.: Igen. Ott kezdődik, hogy sokszor olyan gyerekek kerülnek kisegítő iskolába, akiknek nincsenek problémáik a szellemi képességeikkel, viszont a családban uralkodó mentális helyzet nagyon rossz. Ezekben az esetekben meg kell teremteni a speciális foglalkozást – de nem kisegítő iskolában. Az óvoda utolsó évfolyamát pedig fontos lenne kötelezővé tenni és például nyelvet tanítani. Sok cigány gyerek azért nem tud bekapcsolódni az iskolai munkába, mert otthon nem tudta megtanulni azt a nyelvet, ami szükséges az iskolakezdéshez. Ezekben az esetekben mindig szükség van speciális programra. De egyelőre csak a főirányokban szeretnénk széles körű egyetértésre jutni azokkal, akiket mindez érint. Oktatási szakemberektől, szakmai műhelyektől nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk. De rengeteg részletkérdés még kidolgozásra vár, ez tény.

hvg.hu: Van-e már idevonatkozó törvényjavaslatuk vagy akárcsak törvényjavaslat-javaslatuk az asztalon?

P.E.: Addig nincs értelme, amíg nem jön létre széles körű egyetértés. Nem villogni szeretnénk egy bejelentett törvénymódosítással, hanem megnyerni az ügynek a szakmai és a politikai szervezeteket. Ahhoz semmi kedvünk, hogy ellenzéki pártként benyújtsuk a javaslatainkat, amit a parlamenti többség nem fogad el. Mindez – az oktatás, a szociális ellátórendszer és a költségvetés területén – több törvényt is érintene.

hvg.hu: Rajta vannak az ügyön?

P.E.: Igen. Folyamatban vannak az egyeztetések az arra illetékesekkel, mind a szociális, mind az oktatási szféra képviselőivel. A pártoknál is jelentkeztünk, de az igaz, hogy nagyon az elején vagyunk.

hvg.hu: Mikor lépne életbe az MDF-féle reform?

P.E.: Mindenképpen szeptember 1-jén, tehát iskolakezdéskor. A 2011-et reálisnak látom, de akár a 2010 sem teljesen kizárt, ha hamar sikerül a szakmai és a politikai szereplőknek egyetértésre jutniuk.

hvg.hu: Az MDF-nek van egy szociálisan érzékeny szárnya – például ön – és egy liberális szárnya, melyet Somogyi Zoltán vagy Bokros Lajos neve fémjelez. Utóbbiak mit szólnak az elképzeléshez?

P.E.: Somogyi Zoltán nem az MDF része, neki ennek a programnak a kidolgozásában semmilyen szerepe nem volt. Bokros Lajossal viszont egyeztettünk és – elismerve azt, hogy a program az esélyegyenlőség irányába hat – azt mondta rá, hogy rendben van.

Szegő Péter