HVG: Elitcserét szorgalmaznak, nyilván kapóra jön maguknak Gyurcsány Ferenc múlt hétvégi bejelentése saját beígért lemondásáról. Kit látnának szívesen a kormányfői székben?
Sch. A.: Az eddig felmerült személyek egyikét sem: a Reformszövetség-közelieket azért, mert a társadalmi szolidaritás szempontjából elfogadhatatlannak tartjuk a javaslataikat, a pártpolitikusok pedig felelősek a jelenlegi káoszért. Az LMP parlamenten kívüli erőként egyelőre nincs döntési helyzetben, de azt azért megjegyezném, hogy parlamentáris demokráciában értelmezhetetlen a szakértői kormány fogalma.
HVG: Prominenseik közül sokan érkeztek pártközelből. Ön például, aki az Ifjú Szocialisták Mozgalom ügyvivője volt a rendszerváltozáskor, utóbb pedig az exfideszes, most szintén LMP-s Rauschenberger Péterrel karöltve az SZDSZ-elnökségről akkor lecsúszott Fodor Gábort győzködte ökopárt alakításáról. Hiteles ezzel a háttérrel a többi párt elutasítása?
Schiffer András |
Képviselte Orbán Viktort, György Pétert és Bácsfi Diánát – akikről úgy érezte, sérültek a szabadságjogaik. A rendszerváltáskor még az Ifjú Szocialisták Mozgalmat szervezte, baloldali kalandjára ma már csak szenvedélyes Vasas-drukkersége emlékeztet. Jogi diplomát szerzett, 1996 óta a Társaság a Szabadságjogokért szervezet munkatársa, 2004–2008-ban ügyvivője. Két sikeres alkotmánybírósági beadvánnyal is gyengítette a politikai elitet: a TASZ képviseletében a fővárosi gyülekezési törvényt, a Védegyletében a pártalapítványokat kedvezményező passzusokat hatástalaníttatta. Védegyletesként ő vezette 2005-ben a máig legsikeresebb civil politikai akció, Sólyom László alkotmányjogász köztársasági elnökké menedzselésének kampányát. Ez alighanem jó alapozás volt a pártszervezéshez: a tavaly ősszel párttá alakult Lehet Más a Politika csoport több ezer internetes szimpatizánst és lapzártánkig 2,8 millió forint online felajánlást szerzett. |
A másik eseményben sincs semmi rendkívüli: öt évvel ezelőtt volt egy találkozó, amin részt vett például Illés Zoltán fideszes szakpolitikus és Lányi András is. Teljesen természetes, hogy felmerült, létrejöhet-e az ökopolitikát zászlajára tűző politikai erő, ismert, tapasztalt, de még meg nem kopott politikusokkal. Ám világossá vált, hogy a pártpolitika élvonalában hiteles és az ökopolitikával azonosulni tudó személyt ma Magyarországon aligha találunk. Ezért inkább vállaltuk annak a kockázatát, hogy importfigurák nélkül vágunk neki a megméretéseknek.
Az LMP vezetőinek, munkatársainak túlnyomó többsége, csak most és éppen azért, hogy a politika hitelét visszaállítsa, döntött úgy, hogy pártszínekben tevékenykedik.
HVG: Emlékezetes a Védegylet szakadása: a jobboldali zöld Lányi az Élőláncban folytatta, maguk pártot gründoltak. Lányi írásai szerint önben a kezdetektől több volt a közéleti ambíció, mint a környezetvédelem iránti elkötelezettség. Indokolt az egykori mester keserűsége?
Sch. A.: A Védegylet nem szakadt, Lányi távozott 2005 tavaszán, majd őt követték még néhányan. A megmaradt többségről Lányi előszeretettel megfeledkezik a teóriáiban, és egy-két ember politikai konfliktusára próbál leegyszerűsíteni mindent. Méltatlannak és fájónak érzem a hangnemet, ahová a vita fajult, nem is szívesen reagálok.
HVG: Márpedig ha az LMP 2010-ben eléri az állami párttámogatásra jogosító egy százalékot, magának nem kell többé ügyvédkednie. Megengedem, sarkos leegyszerűsítése ez a Lányi-féle elméletnek, de százmilliós nagyságrendről van szó.
Sch. A.: Értelmetlen a felvetés. Ha csak egy százalékot érnénk el, azt a saját kudarcomnak is tekinteném, így nemhogy pénzre, de vezető pozícióra sem tartanék igényt a pártpolitikában. Szerintem egyébként 2010-ben az lesz a kérdés, mekkora frakciót alakít az LMP. Ráadásul eszem ágában sincs feladni a hivatásomat. Ha valami értelme van a kezdeményezésünknek, az egyebek között az, hogy legyen vége a megélhetési politikának. Akik belevágtunk, nagy morális kockázatot vállaltunk, de nem kenyérkérdés számunkra a politika.
HVG: Azt tudjuk, hogy mit nem akarnak: a jelenlegi politikai elitet hatalomban látni. Nem olcsó populizmus vadászgatni a csalódottak piacán?
Sch. A.: A csalódottak nem voltak mindig azok, őket azzá tették, ráadásul éppen az üres, populista maszlagokkal. Fő üzenetünk, az elnevezésünk, egyértelműen pozitív, a nemzetközi globalizációkritikus jelszó, a Lehet más a világ! parafrázisa. A közvélemény-kutatók amúgy egységesen 40 százalék fölé lövik be a biztos szavazók közül azoknak az arányát, akik vevők lennének egy szeplőtelen társulatra. Márpedig ez nagy kísértés, belátom, miközben tudom azt is, hogy mások is utaznak ezekre a voksokra.
A tervezés első napjaitól világosan láttuk, hogy nem fölösleges luxus a szakmaiság. Ez a bizonyos 40+ százalék nem elégszik meg bármivel, sőt azt tapasztalom, a kiábrándultsággal párhuzamosan emelkednek az elvárások. Rajtunk olyasmit is számon kérnek, amit a jelenlegiektől már régen nem.
© Dudás Szabolcs |
HVG: A honlapjukon föllelhető programvázlat mégsem kápráztat el újszerű gondolataival. Kérem, segítsen a részletekben! Az LMP megsegítené például a válság miatt szorult helyzetű devizahiteleseket?
Sch. A.: A devizahitelesek megsegítését a bankrendszer stabilitása és a szolidaritás is indokolhatja, de ha rangsorolni kell a forrásokat, akkor nem annak kell juttatni, aki – és itt magamat is említhetem – annak idején megengedhette magának az árfolyamkockázatot. Ez ügyben a kormány jelenlegi tervei, legalábbis fő irányaiban, vállalhatónak tűnnek.
HVG: LMP-kormányzás esetén mikor lenne az euró a nemzeti valutánk?
Sch. A.: Nyilvánvaló persze, hogy a gazdaság stabilitását a minél korábbi bevezetés szolgálná, de nem mindegy, milyen feltételekkel és főleg milyen árfolyamon. Ennyire képlékeny helyzetben felelőtlenség lenne céldátumokat meghatározni.
HVG: A budapesti utcai zavargások ügyében ön még TASZ-osként többször rendőrterrort kiáltott. Mit gondol erről az LMP?
Kormányváltás - Olvassa el a legfrissebb híreket a hvg.hu-n! | |
|
HVG: Az első igazán sarkos válasz, ezt köszönöm. De vajon az LMP belügyminisztere hogyan garantálná a budapestiek nyugalmát a nemzeti ünnepeken?
Sch. A.: Amikor a legálisan gyülekező tömeg törvényellenesen kezd viselkedni, a rendőrség feloszlatja a rendezvényt. A jelenlegi, pontosan a közrendvédelmi törvénycsomag előtt hatályos jogi infrastruktúra alkalmas arra, hogy a város nyugalmát szavatolja. Feltéve, hogy következetesen alkalmazzák ezeket a jogszabályokat.
HVG: Az LMP gerillamarketingje nyilván hasznos, a fogyasztónak nem lehet túlságosan sokat sulykolni a terméket. De nem tartanak attól, hogy a leigazolt celebekkel meggyűlik majd a bajuk? A művészek nem a legfegyelmezettebb nyilatkozók.
Sch. A.: Nem úgy találtuk Cserhalmi Györgyöt, Lovasi Andrást vagy Kardos Horváth Jánost, hogy felütöttük a celebszaknévsort és ismert művészeket kerestünk. Semmi kockázatot nem érzek velük kapcsolatban, sőt megtisztelő, hogy elfogadták a felkérésünket.
HVG: Most pontosan úgy beszél, mint egy politikus.
Sch. A.: A jelenlegi politikai elit tette a politikus szót szitokszóvá. Ha elfogadjuk a hipotézist, hogy ők megbuktak, és hogy levitézlett pártpolitikusok túlélését nem kívánjuk szolgálni, miközben bennünket alig ismernek, tagadhatatlanul kezelnünk kellett ezt a deficitet. A listán szereplő művészeknek olyan komoly közéleti múltjuk van, ami közel áll ahhoz, amit a párt képvisel. Lovasi a Zengőnél, Sólyom László államfőjelölési kampányában együttműködött a Védegylettel, Cserhalmi pedig mindkét szekértáborban évtizedek óta tiszteletnek örvend, talán nincs is sok más ilyen személy.
RÁDI ANTÓNIA