"Tárgyalhatott-e így nyugodt szívvel a miniszterelnök például atomenergiáról, gázvezetékekről, stratégiai tározókról, multicégekről, nemzetközi pénzintézetekről, vagy akár a kifutott orosz haditechnika után szükségessé vált fegyverek beszerzéséről?"
– teszi fel az aggodalmas kérdést
, ugyanis nem kizárt, hogy bizony Orbán Viktort sem csak a
Kossuth
rádióban hallgatták meg az amerikaiak. Ráadásul ugyanott tudni vélik azt is, hogy az Egyesült Államok konkrétan
"a balliberálisoknak" dolgozott.
Az aggódás azonban eltúlzott. Orbán Viktor utoljára 2001-ben tárgyalt komolyabb fegyverbeszerzésről, amikor is minden várakozás ellenére, átláthatatlan körülmények között a Gripen mellett döntött az F-16-os ellenében. Hogy Gripeneket hogyan szokás eladni a világban, az később derült ki, de már akkor is gyanús volt.
Viszont nyugi: az NSA Prism programja hat évvel később, 2007-ben indult. A Gripen-ügyről tehát ebben a projektben nem szerezhettek információkat, ami elég baj nekünk, mert így aztán mi sem tudjuk meg soha, mi volt ennek a döntésnek a hátterében. Ha az amerikai hírszerzés tényleg dolgozott Orbánra, akkor legfeljebb az derülhet ki, mit tárgyalt nyugodt szívvel a miniszterelnök a Közgépről, trafikokról, földügyekről meg a felcsúti kisvasútról, illetve hogy valóban van-e olyan pártelnök, aki tök tisztán intézi a pártfinanszírozást. De nincs mitől félni, és ezt a Magyar Nemzetnél tudhatják legjobban: Orbán Viktornak éppen az az érdeke, hogy közkinccsé váljon a becsületessége. Akkor szégyenül majd meg végleg a kerékkötő ellenzék, amikor saját szemükkel láthatják, mennyire nincs itt semmi látnivaló.
