szerző:
Csunderlik Péter
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A különcök mindig ideális bűnbakok.

Károlyi Mihály szobrát elviszik
©

A múlt héten volt száz éve annak, hogy 1919. január 11-én köztársasági elnökké választották Károlyi Mihályt. Ekkor a pártjából is kilépett, hogy hitelesen képviselhesse az annyira vágyott nemzeti egységet, köztársasági elnökként pedig ragaszkodott ahhoz, hogy az ő birtokán kezdjék a földosztást. Hálából ma kevés elutasítottabb történelmi szereplő van nála, legfeljebb csak „hazaárulóként”, Trianon okozójaként kerül szóba a neve a hivatalosságban, és szobrának 2012-es eltávolítása a Kossuth térről jelzi, hogy hol a helye a Nemzeti Együttműködés Rendszerének emlékezetpolitikájában.

Pedig ha volt igazi „együttműködés” a magyar történelemben, akkor az őszirózsás forradalmat követő néhány hétben volt, de ma erre se szívesen emlékeznek. A Károlyi-kormány szinte példátlan támogatottsággal látott munkához, hogy realizálja a forradalom jelszavait, a „békét”, a „földet”, a „szabadságot” és a „függetlenséget”. 1918 novemberében Magyarországon aligha volt népszerűbb ember Károlyi Mihálynál, az 1916 óta békepolitikát hirdető pacifista grófnál, aki egyedi úton haladt végig, míg az egykori gigerli arisztokratából, társasági botrányok hőséből a Magyar Népköztársaság miniszterelnökévé nőtte ki magát. Akinek meggyőződése lett, hogy csak az a politika lehet sikeres, amely visszanyúlik 1848 szelleméhez, és a haza ügyét a népjogok kiterjesztésével, vagyis a haladással kapcsolja össze.

Köztársaság kikiáltása 1918. Károlyi Mihály, köztársasági elnök a Parlament lépcsojén.
©

A várakozások óriásiak voltak: még az erotikus lírájáról ismert költőnő, Erdős Renée is politikai verset írt a „magyar Krisztusként” bemutatott Károlyihoz, a verset pedig Tisza István korábbi lapja, Az Ujság közölte. De A diadalmas forradalom könyve című kiadványban sem csak baloldali írók tettek hitet a forradalom mellett, hanem például Herczeg Ferenc is, a Horthy-korszak „írófejedelme”.

Ám ahogy Károlyi nem tudott úrrá lenni a problémákon – a világháborús vereséget a társadalmi ellentétek kiéleződése kísérte a háború végére elnyomorodott, jelentősrészt megszállt országban, amelyet még spanyolnáthajárvány is sújtott –, úgy csökkent a támogatottsága. Míg végül a szociáldemokraták a kommunisták népszerűségétől való félelmükben a köztársasági elnök háta mögött kiegyeztek a fogházban ülő Kun Bélával, és megpuccsolták Károlyit. Hiába tisztázta az 1919. március 21-ei nap történetét a magyar történettudomány, tartja magát a tévhit, hogy Károlyi átadta a hatalmat.

A Horthy-korszakban a „hatalomátadás” legendájával a Népköztársasághoz szorosan hozzákötötték a Tanácsköztársaságot, hogy ezzel diszkreditálják az őszirózsás forradalmat. A Károlyi-kultusz krisztusi alakját pedig Károlyi Mihálynak Júdásként történő ábrázolása váltotta fel – mint Tormay Cécile Bujdosó könyvében –, a korábbi „diadalmas forradalomból” pedig „patkánylázadás” lett. Az 1919 utáni ellenforradalmi irodalom és a perek – a Tisza-per, a Károlyi-per, a népbiztosok pere – mind azt célozták, hogy a baloldali politikusokra ne politikai alternatívaként, hanem köztörvényes bűnözők gyülekezeteként tekintsenek. A jobboldal uralta nyilvánosságból kiszorított baloldal pedig nem tudott fellépni ez ellen, az emigráló Károlyi Egy egész világ ellen című, 1923-as emlékirata sem jelenhetett meg itthon.

1945 után megfordultak az erőviszonyok: ekkor az ellenforradalmi műveket tiltották be. A kommunisták a népfrontpolitika jegyében kezdetben vállalták az őszirózsás forradalom demokratikus örökségét, de a „fordulat évétől” megindultak a párttörténészek támadásai, és „polgáriból burzsoává” minősítették vissza a Károlyi-kormányt.

Károlyi Mihály szeretett volna újra köztársasági elnök lenni, de 1946-os hazatérése után be kellett érnie a párizsi követi kinevezéssel. E posztról 1949-ben, a Rajk-per elleni tiltakozásul mondott le, így újra száműzött lett, ezúttal egy szélsőbaloldali rendszer jóvoltából. Ahogy Hit, illúziók nélkül című memoárjában írta: „Szándékosan és tudatosan két szék közt a pad alá esem: ez marad számomra az egyetlen hely, amelyet tisztességgel elfoglalhatok.” Károlyi 1955-ös haláláról csak néhány soros rövid hírben emlékeztek meg a Szabad Népben.

Károlyi Mihály és Rajk László 1946-ban.

A helyzeten az 1956-os forradalom változtatott, a kádári konszolidáció után egyre többen kezdtek fordulni felé, mert a Károlyi Mihállyal foglalkozás alkalmat adott baloldali demokratikus üzenetek közzétételére. Károlyi az 1962-es újratemetése után már nemcsak a magyar földben, de a szellemi életben is megint méltó helyet kapott. Hajdu Tibor írta meg az életrajzát, megjelentek válogatott írásai, közölni kezdték levelezését is – hogy aztán a problémás levelek miatt a kiadás a rendszerváltásig félbemaradjon.

Szobrát 1975-ben állították fel, Varga Imre ihletett munkája a nagy terhet alig elbíró, mindjárt összeroppanó politikus alakját sugallta. A rendszerváltás után azonban Károlyi Mihály Horthy-kori ellenkultusza tört felszínre, és az emlékművet számos alkalommal gyalázták meg az eltávolításáig. Az utolsó nagy akció az volt, amikor a jobbikos Novák Előd 2010-ben „Én felelek Trianonért” feliratú táblát akasztott a bűnbak szobrának nyakába, a fejére meg kipa került.

A különcök mindig ideális bűnbakok. Ma pedig aligha lehetne bárki nagyobb különc annál a „vörös grófnál”, aki az ország vezetőjeként nem saját magára, hanem maga ellen íratott törvényeket.

A szerző történész

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Demeter Mártát kirúgták a Honvédelmi bizottságból

Demeter Mártát kirúgták a Honvédelmi bizottságból

Találtak egy 110 millió éve halott pókot, még mindig "világít" a szeme

Találtak egy 110 millió éve halott pókot, még mindig "világít" a szeme

"Tisztelettel, Vlagyimir Putyin"- az orosz elnök nevében küldözgetnek bombafenyegetéseket

"Tisztelettel, Vlagyimir Putyin"- az orosz elnök nevében küldözgetnek bombafenyegetéseket

Korrupciós botrányba keveredett az új brazil elnök fő tanácsadója

Korrupciós botrányba keveredett az új brazil elnök fő tanácsadója

Nem jár a 2-es metró, elgázolt valakit

Nem jár a 2-es metró, elgázolt valakit

Jedi lovagok figyelem: a franciáknál versenysport lett a fénykardozás

Jedi lovagok figyelem: a franciáknál versenysport lett a fénykardozás