Tony Blair kedden az alsóházban jelentette be döntését, amelyet a brit sajtó már napok óta tényként kezelt, és a miniszterelnök korábbi álláspontjának drámai fordulataként értékelt. Blair úgy fogalmazott: a választóké lesz az utolsó szó az alkotmány elfogadásának ügyében.



Nem utalt a brit népszavazás időpontjára, csak annyit mondott: a választók véleményét azután kell megkérdezni, hogy Nagy-Britannia (az alkotmánnyal kapcsolatos) minden kérdésére választ kapott, és az alkotmány tervezetét a parlament részleteiben megvizsgálta és megvitatta. Nem hivatalos értesülések szerint Blair - az esetleges népszavazási kudarc negatív kihatásainak elkerülésére - mindenképpen a jövő tavasszal esedékes parlamenti választások utáni időpontra akarja kiírni a referendumot. A konzervatív ellenzék idei őszi népszavazást követel.



Az ellenzék és a sajtó rendkívüli nyomása alatt elhatározott népszavazással Blair komoly kockázatot vállalt, hiszen a brit közvélemény a legkritikusabb az EU-val szemben az összes tagország közül: a választók alig 28 százaléka rokonszenvez az unióval az EU egészén belüli 48 százalékos átlaggal szemben. Blair éppen ezért szinte az alsóházi bejelentés pillanatában elkezdte a kampányt az uniós alkotmány lakossági elfogadtatásáért. Kijelentette: az "Európában játszott központi brit szerep ellenségeinek" rémhíreivel ellentétben az alkotmány elfogadása után sem fogják az Európai Uniót átkeresztelni Európai Egyesült Államokká, és a királynőtől sem fogja elvenni államfői tisztségét az új, állandó uniós elnök. Az új alkotmány nem rendelkezik arról sem, hogy a brit autósoknak ezentúl az út jobboldalán kell majd vezetniük, sem arról, hogy a brit atomütőerőt át kell adni Németországnak - idézte a tervezetről főleg a brit bulvársajtóban elterjedt rémhíreket a kormányfő.



Sajtóértesülések szerint Blair álláspontjának módosulását a szinte példátlan - főleg a Murdoch-birodalom lapjai által folytatott - sajtóhadjárat mellett saját külügyminiszterének jó ideje tartó meggyőzési kampánya is elősegítette. A keddi Financial Times forrásai szerint Jack Straw egyrészt attól tartott, hogy az uniós alkotmány majdani parlamenti vitájában a kormánypárti frakció fellázad, és a konzervatív ellenzékkel együtt mindenképpen kikényszeríti a referendumot. Másrészt azzal érvelt, hogy a népszavazás kilátásba helyezésével komoly mértékben erősödnek Nagy-Britannia tárgyalási pozíciói az alkotmánytervezet végleges változatának elfogadásáig. (MTI)