Az újság szerint már ma is, azaz a bővítés előtt a Belgiumban kezelt tbc-s esetek felét a keletről érkező politikai menedékjog-kérők és illegális bevándorlók (főként prostituáltak), valamint az ázsiai és afrikai menekültek adják. Márpedig a kezelés költséges, mert hosszú: a lap azt írja, a fertőzésveszély megszüntetéséhez a betegek több hónapig tartó elszigetelése szükséges.
A hetilap - nyilván egyfajta javaslatként - felvetette, hogy a balti térség fejlett államai, amelyeket földrajzi közelségük és történelmi kapcsolataik folytán már eddig is Belgiumnál jobban fenyegetett a tbc-s betegek beáramlása, specializált orvoscsoportokat küldtek a kelet-európai országokba, hogy ott helyben kezeljék a problémát.
Nem a belga lap az első, amely az EU-bővítés kapcsán tbc-s betegek tömegeinek érkezésével rémisztgette a nyugat-európaiakat: a The Sun, a legnagyobb brit bulvárlap korábban azt írta, hogy az intézkedések ellenére "beteg kelet-európaiak fogják elárasztani" Nagy-Britanniát a bővítés után, s példaként hozta, hogy Magyarországon a tbc-ben szenvedők aránya a háromszorosa a nagy-britanniai adatnak.
Szakértők viszont ezeket az állításokat alaposan eltúlzottnak látják: bár kétségtelen, hogy a tbc-s betegek száma ismét növekvőben van a Földön, de ez a betegség főként Afrikában és Ázsiában pusztít, s az itteni betegek beáramlását nem fogja könnyíteni az EU-bővítés.
Ami Kelet-Közép-Európát illeti, a betegek száma elsősorban Ukrajnában és Oroszországban növekszik, márpedig egyik sem lesz EU-tag. Magyarországon ugyan a tuberkulózis gyakorisága még 2001-ben is háromszorosa volt az uniós átlagnak, de a trend csökkenést mutat: 2002-ben például 100 ezer lakosból 29-en, tehát összesen 2900-an betegedtek meg újonnan tbc-ben Magyarországon, s ez az addig mért legalacsonyabb adat. (MTI)
