Cavics késő esti keddi tévényilatkozatában fordult a boszniai szerbekhez, két héttel azután, hogy a kormány elfogadta a szrebrenicai mészárlás körülményeit vizsgáló bizottság jelentését. Az elnöki beszédet szerdán idézte a belgrádi média.



"A bizottság egyelőre nem tárta fel a teljes igazságot, de jelentése számomra már így is eléggé félelmetes, sokkoló szembesülés a nagy méretű emberi szenvedés tragikus igazságával" - mondta Cavics, aki szerint a vérengzés elkövetőinek tettét "soha senki sem igazolhatja".



A boszniai szerb kormánybizottság jelentésében első ízben - kilenc évvel a vérengzés után - nyíltan elismerte, hogy a boszniai szerb erők 1995. július 10-19 között több ezer boszniai muzulmánt gyilkoltak meg Szrebrenicában. A bizottság meghatározta 32, eddig nem ismert tömegsír helyét, amelyek feltehetően a mészárlás bosnyák áldozatainak holttestét rejtik. Cavics emlékeztetett arra, hogy az elmúlt kilenc évben szinte az egész világ beszélt a szrebrenicai eseményekről, számos nemzetközi intézmény folytatott vizsgálatot, "csak a szerb fél nem indított nyomozást egészen a bizottság megalakulásáig (ez év elejéig)".



"A szrebrenicai tragikus események a szenvedés és a bűntény egyetemes szinonimái lettek a huszadik század végén" - mondta Cavics, aki szerint a történtek után a világ a bosnyákokat azonosította az áldozatokkal, a szerbeket pedig az elkövetőkkel. Ez a sztereotípia ma is elevenen él a világban, amihez hozzájárult a szerb hatóságok intézményes hallgatása.



A politikus ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Szrebrenica környékén 1765 szerbet, javarészt polgári lakost gyilkoltak meg, és emiatt ítélkezik most a hágai Nemzetközi Törvényszék Naser Orics, a szrebrenicai bosnyák erők parancsnoka fölött. A boszniai háborúban húszezer szerb vesztette életét "becsületesen harcolva népéért és köztársaságáért", s nem kárhozhat el Cavics szerint az egész nép azok miatt, akik a konfliktus idején elvesztették becsületüket.



A politikus nem kért ugyan bocsánatot a szrebrenicai mészárlásért, de nyilatkozatában vaskosan benne volt az áldozatokkal való együttérzés. "Nem tudom, hogy üzenetem vigaszt jelent-e azok számára, akiknek hozzátartozói a szerbek által elkövetett bűntények áldozatai voltak. Én megértem őket és együttérzek velük" - mondta.



A Nemzetközi Vöröskereszt adatai szerint közel 7800 bosnyák férfit és kamasz fiút mészárolták le 1995 júliusában azután, hogy a Ratko Mladics boszniai szerb hadseregparancsnok vezette haderő lerohanta az ENSZ holland békefenntartóinak védelme alatt álló várost. (MTI)