Az újság felfigyelt arra is, hogy az amerikai katonák és szövetségeseik ellen napi átlagban elkövetett támadások száma csaknem ugyanolyan magas a hatalom átadása óta, mint korábban: júliusban napi 49 volt az előző hónapban feljegyzett 52-höz képest. "Ha megvan a politikai akarat arra, hogy (Irakban) maradjunk, akkor ez a meglátásom szerint tíz éven át fog tartani" - vélekedett Randolph Gangle, a tengerészgyalogság felmerülő fenyegetéseket és lehetőségeket elemző központjának vezetője.



A tengerészgyalogság egyik iraki felderítő tisztje, Dusty Rhoades ezredes derűlátóbbnak mutatkozott. "Ha körülbelül egy évig sikerül folytatnunk a mostani irányvonalat, akkor a felkelés szétmorzsolódik" - mondta a lapnak. "Az amerikai hadsereget jelenleg nem fenyegeti vereség katonai téren, de teljes győzelmet csak egy iraki kormány arathat" - tette hozzá.



Az USA Today szerint a Pentagon illetékesei az erőszak visszaesését várták a június 28-i hatalomátadás után, de még júliusban is 1415 támadást hajtottak végre felkelők a júniusban elkövetett 1521-hez képest. Az összesítést az újság készítette a nyilvánosságra hozott katonai statisztikák alapján. A rajtaütések csaknem egyharmada aknavetős támadás volt: júniusban 474, júliusban 468. Országúton elhaladó gépkocsioszlopok ellen a múlt hónapban 337 pokolgépes robbantást hajtottak végre (júniusban 382-t) és 99-szer lőtték páncéltörő rakétagránátokkal (júniusban 133-szor). A szóban forgó két hónapban további 400, út mentén elrejtett robbanószerkezetet hatástalanítottak.



A legtöbb támadást Bagdadban hajtották végre júliusban, szám szerint 375-öt, előző hónapban pedig 505-öt. A fővárost az észak-iraki Moszul követi, ahol júniusban 132, míg júliusban 112 ellenséges akciót követtek el.