A nehézség főleg a kiértékelendő anyag mennyiségéből adódik – írja a Berliner Zeitung. „Több száz méter hosszúságot kitevő” aktatömeget kell átvizsgálni, főleg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az egykor állami külkereskedelmi bank iratait. A nevezett pénzintézményeknél egykori keletnémet cégek és üzletemberek számláit vezették a rendszerváltásig. A vizsgálódást februárban kezdte el egy német-magyar bizottság, amelynek élén pénzügyminisztériumi államtitkárok állnak.



A keletnémet pártvagyon után kutató független német bizottság (UKPV) évek óta feltételezi, hogy a rendszerváltás idején több százmillió márka pártvagyont helyeztek el magyar bankokban, s a pénz később továbbkerült Spanyolországba, Luxemburgba, Liechtensteinbe és Svájcba.



Mint a Berliner Zeitung írja, 2003 őszén az MNB tovább táplálta a gyanút, miután megállapította, hogy korábbi, keletnémet kötődésű számlákon „gyanús pénzmozgások” voltak. Egyúttal azonban azt is tisztázta, hogy az MNB-nél már nincsenek az egykori keletnémet állampárthoz, vagy más volt NDK-intézményhez kapcsolható pénzek.



A berlini lap emlékeztet arra, hogy a keletnémet állami vagyont privatizáló vagyonügynökség, valamint az UKPV 1994-ben 5-12 millió márka jutalmat tűzött ki a nyomravezetőknek. Jutalomban eddig egy személy részesült. (MTI)