A maga nemében első tanácskozáson - amelynek védnöke II. Albert belga uralkodó és VI. Mohamed marokkói király volt - mintegy 150 rabbi és imám volt jelen a két vallás szinte összes irányzatának képviseletében.

A rendezvény záróközleményében a résztvevők kötelezettséget vállaltak, hogy mindent megtesznek a vérontás, illetve az ártatlan áldozatok elleni támadások beszüntetéséért, hiszen ezek "megsértik az élethez és a méltósághoz való, a Mindenható által mindenkinek megadott jogot". Leszögezték: közösen kell felépíteni a béke világát, amelyet a sokszínűség éppen hogy gazdaggá tesz, s ennek érdekében küzdeni kell a gyűlölködés, a tudatlanság, valamint ezek okai ellen. Egyben határoztak egy állandó jellegű közös bizottság létrehozásáról is a kapcsolat fenntartására, illetve a közleményben lefektetett elvek, a béke, a tolerancia és a testvériség védelmére. 

"Ez lehetőséget teremt a megszólalásra, mert a hallgatással bűntárssá, bűnössé válunk magunk is" - szögezte le a csütörtöki zárónapon a tanácskozást szervező alapítvány vezetője, Alain Michel. Mint hozzátette: önmagában már a kongresszus megtartása is egy első, konkrét akciónak számít, s a cél az, hogy a párbeszéd és a másik meghallgatása révén véget vethessenek annak a megosztottságnak, amely alapvetően egymás meg nem értéséből fakad. Ennek érdekében viszont a józan erőknek át kell venniük a kezdeményezést a szélsőséges kisebbségtől - vélte. 

A tanácskozás létrejötte egyébként a két vallás közötti feszültségek miatt valósággal csodának tűnt, s nem véletlen, hogy ez a szó a különböző felszólalásokban is gyakran előbukkant. Kétszer is elhalasztották (a helyszín mindkét esetben Marokkó lett volna), s végül Brüsszel ajánlkozott vendéglátóként. A következő ilyen összejövetelt 2005 végén tartják majd vagy Spanyolországban, vagy Jordániában, vagy Jeruzsálemben.