Mint a brüsszeli végrehajtó testület csütörtökön közölte, Magyarország, Litvánia, Ciprus és Málta tervét feltétel nélkül fogadták el, a spanyol tervet azzal a feltétellel, hogy technikai módosításokat hajtanak még végre rajta.

A tagországok ezekben a tervekben határozták meg azt a kibocsátási mennyiséget, amelyeket a legnagyobb energiafelhasználó ipari létesítmények részére szándékoznak kiosztani, hogy azok részt vehessenek az év első napjától már megkezdődött kibocsátás-kereskedelemben. A magyar tervben 261 létesítmény részére összesen 93,8 millió tonnányi kibocsátás szerepel.

Az öt országos döntéscsomag összese közel 1 300 létesítmény számára biztosít engedélyezett kibocsátási mennyiségeket, mintegy 680 millió tonnányit. A bizottság tavaly júliusban és októberben már elfogadta a tagországok nagyobb részének terveit, amelyek a becsült engedélyezett mennyiségek közel 60 százalékát képviselték több mint 7 800 létesítménnyel.

A bizottsági közlemény emlékeztet arra: az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszere azt fogja biztosítani, hogy az energia- és az ipari szektorban az üvegházhatást fokozó gázkibocsátásokat a gazdaság számára a legalacsonyabb költségen csökkentsék. Segít a rendszer az EU-nak és tagállamainak a kiotói klímavédelmi egyezmény keretében kitűzött kibocsátási céljaik elérésében.

A bizottság összesen 21 tagország tervének értékelését lezárta már, így Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Portugália, Spanyolország, Svédország, a Szlovák Köztársaság, valamint Szlovénia tervét. A Cseh Köztársaság, Olaszország, Görögország és Lengyelország terveinek vizsgálata folyamatban van.

Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi biztos csütörtökön azt is kijelentette: a lehető legrövidebb időn belül megvizsgálják a hátralévő terveket is, hogy valamennyi tagállam teljes körűen részt vehessen a kibocsátás-kereskedelmi rendszerben. Hozzátette: "a lehető leghamarabb meg kell oldani azt a problémát, hogy néhány ezer létesítmény számára még nem ismeretesek a számukra kiosztott mennyiségek".

A magyar tervvel kapcsolatban a bizottság jelezte: miután decemberben Budapesten még módosították a tervet, az ellen semmilyen kifogás nem merült fel. A korábban bejelentett tervhez képest mindazonáltal Magyarország visszavonta a tervezett utólagos kiigazításokat. Minden érintett magyar vállalat részt vehet a kereskedelemben - jelezte a testület.

A kibocsátásra vonatkozó uniós irányelv értelmében a 20 megawattnál nagyobb hő-, illetve villamosenergia-termelő tüzelőberendezések, olajfinomítók, a vaskohászat- és az acéltermelés, a cement-, az üveg- és építőanyag-gyártás, valamint a papíripar nagyobb üzemei ezentúl csak engedély birtokában bocsáthatnak ki széndioxidot (2008-tól várhatóan újabb ágazatokat, köztük a közlekedést is bevonják a rendszerbe). Magyarország azon EU-tagállamok közé tartozik, amelyek teljesítik a kiotói egyezménnyel összefüggő kötelezettségeiket, így várhatóan eladó lesz a szennyezési kvóták piacán.