A Mély Becsapódás (Deep Impact) program keretében indítandó űreszköz a tervek szerint július 4-én éri el a kométát, amely akkor 132 millió kilométerre lesz a Földtől.

Az űreszköz lényegében két egységből áll. A Becsapódó (Impactor) nevű szerkezet bevágódik az üstös magjának a felszínébe, miközben az Elrepülő (Flyby) fényképezi a folyamatot, főként az ütközés kiváltotta anyagkicsapódást, és a karambol vájta krátert, amely az üstökös belsejének anyagi összetevőit mutathatja meg.

A várakozások szerint egy labdarúgópálya területű, 14 emeletes épület méretének megfelelő mélységű üreg keletkezik majd a 3 kilométeres átmérőjű üstökösmagban, miután a 372 kilogramm tömegű, óránkénti 37 ezer kilométeres sebességgel száguldó Impactor karambolozik a Tempellel.

A becsapódást egyébként földi és Föld körül keringő több óriásteleszkóppal, köztük a Hubble-lel, a Spitzerrel, vagy a röntgentartományban vizsgálódó Chandrával is nyomon követik, hogy minél több értesülést tudjanak kicsiholni a kamikaze-akcióra ítélt szonda élete utolsó szakaszának és halálának következményeiről.

A csillagászoknak arról már van tudomásuk, hogy miként fest egy üstökösmag felszíne, illetve környezete, de arról még nincs, hogy odabent mi van. Az üstökösök ugyanakkor a legelfogadottabb elmélet szerint gyakorlatilag konzerválták, mintegy mélyhűtötték azokat az anyagokat, amelyek még a Naprendszer kialakulásának az idejéből maradtak vissza. Ezek megismerése felbecsülhetetlen értékű adatokat szolgáltatna arra vonatkozólag, hogy miként születhetett meg szűkebb kozmikus környezetünk.

A szonda előtt január 28-ig áll nyitva az indítási ablak, azaz ezen idő alatt útjára kell ereszteni, hogy nyáron megérkezhessék úti céljához.

Az Imapctor öngyilkos becsapódásával befejezi küldetését, a Flyby pedig folytatja űrutazását, és ha jó erőben marad, elképzelhető, hogy meghosszabbítják programját, és újabb üstökösökkel találkozik.

Ha szerdán az üstükösvadász elindul, úgy az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA két kométakutató szondája fog tartózkodni egyidejűleg a világűrben. A Csillagpor (Stardust) már túl van a nehezén. Tavaly január 2-án süvített át a Wild 2 kométa légkörén, azaz kómáján, miközben a légyfogó papír elven működő kollektorai mintát gyűjtöttek az égitestről kiáramló gázból és porból. Értékes rakományával 2006-ban érkezik vissza a Földre.

Az Európai Űrügynökség (ESA) sem tétlenkedik: Rosetta üstököskutatója a múlt év március 2-án indult el a Csurjumov-Geraszimenko üstökös felé. Ebben a nagyszabású nemzetközi vállalkozásban jelentős magyar részvétel is van. A Rosetta leszállóegysége, a Philae épségben próbálja meg elérni az üstökös magjának a felszínét, de erre még 2014-ig várni kell.